Vízumkényszer novembertől

A Magyar Köztársaság ez év november 1-jével vezeti be a vízumkényszert Ukrajnával és Szerbiával szemben - derült ki a parlament külügyi bizottságának tanácskozásán, amelyen Bársony András számolt be az üggyel kapcsolatos fejleményekről. A külügyi államtitkár azt mondta, folyamatosan tárgyalnak a két országgal, ám a konzultációk pillanatnyi állásáról nem adott tájékoztatást. A még nyitott kérdésekre utalhat a politikus többször is elhangzott megállapítása, miszerint a kormányzat arra törekszik, hogy kétoldalú megállapodások keretében történjék a vízumkényszer érvényesítése.

A külügyi bizottság tanácskozásán jelen lévő ukrajnai és szerbiai magyar szervezetek - a Vajdasági Magyarok Szövetsége, illetve a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség - vezetői határozott formában szorgalmazták, hogy a kormányzat biztosítson jelentős kedvezményeket a határon túli magyarok számára. Bársony András arról számolt be, hogy keresik a megoldásokat, különös tekintettel a vízumokkal kapcsolatos költségek mérséklésére, amelyről a kül-, a bel- és a pénzügyi tárca közös előterjesztésében kormányhatározat készül. A politikai államtitkár szerint nincs lehetőség a két állam polgárainak etnikai alapú megkülönböztetésére, így - a Világgazdaságban korábban közölt információknak megfelelően - a gazdaság, a tudomány és az oktatás képviselői mellett várhatóan azok részesülhetnek kedvezményekben, akiknek igazolt rokoni kapcsolatai vannak. A felvetésre, miszerint a schengeni egyezményhez történő tényleges csatlakozásig, azaz 2007-ig - lengyel példára - ingyenes vízumokat adhatna ki Magyarország, Bársony András azt válaszolta: Lengyelország és Ukrajna között a két államelnök találkozóján merült fel ez a lehetőség, amely azonban nemzetközi szerződésben még nem tükröződik. Amennyiben megszületik az ukrán-lengyel megállapodás, annak tartalma például szolgálhat számunkra - tette hozzá. Megjegyezte még, hogy 2007-től nem lesz már lehetőség különbségtételre, igaz, a nemzeti vízum esetleg valamifajta megoldást jelenthet. Az ezzel összefüggő kérdések kidolgozása még hátravan. A Külügyminisztérium mindazonáltal kész lobbizni annak érdekében - noha ez csak hosszú távon hozhat eredményt -, hogy Ukrajna és Szerbia lekerülhessen a vízumkötelezett országok listájáról.

Jelenleg egyébként a magyar konzuli hivatalok évente mintegy kétszázezer vízumot állítanak ki, jövőre a külügyi várakozások szerint ez a munka több százezer igénylővel bővülhet. A vízumdíjak az uniós csatlakozást követően is a nemzeti költségvetést gyarapítják (eltérően a vámbevételektől), ugyanakkor nem jelentenek komolyabb tételt. Átlagban a magyar vízumdíjak meghaladják az uniós szintet, de mert ezek megállapítása 2004-ben is még nemzeti hatáskörben marad, Szerbia és Ukrajna esetében előreláthatólag kedvezőbb összegeket állapítanak meg. Ez azonban csak két-három évig tartható fenn, hiszen a schengeni rendszerhez való csatlakozással az akkori egységes, fix összegű vízumdíjakat kell majd érvényesíteni. Ennek pontos ideje ma még nem ismert, hiszen a nemzeti felkészülést követően (határátkelők, konzuli rendszer fejlesztése stb.) az unió monitoring rendszerének "át kell vennie" a szisztémát. Magyarország 2006-ra kívánja befejezni a felkészülést, és előreláthatólag 2006 második felétől vagy 2007 elejétől várható, hogy a magyar állampolgárok akadálytalanul utazhassanak a schengeni országokba.