Egyes cégek olcsóbb országokba telepítették a termelést, de a többség meglepő szívóssággal tart ki Magyarország mellett - állapítja meg a londoni Financial Times tegnapi számában. A brit üzleti körök lapja Baumgartner Pétert, a Flextronics közép-európai igazgatóját idézi, aki szerint talán túl sokáig mondták, milyen olcsó Magyarország, ami hosszú távon nem jó, mert mindig lehet olcsóbb országot találni.

A már letelepedett cégek közül sokan hoznak Magyarországra nagyobb tudást igénylő termelést, képeznek át dolgozókat bonyolultabb munkára, javítanak fel termelőegységeket. Sok megfigyelő egyetért a jelenlegi, alapvetően egészséges folyamatokkal - állapítja meg a Financial Times. A lap emlékeztet rá, hogy több cég is Magyarországra helyezte vagy helyezi át regionális központját, akárcsak a General Electric. Mások, mint például a Nokia és az Ericsson kutató-fejlesztő tevékenységet végeztetnek. A multikkal együttműködő cégek is profitálnak a folyamatból. A Karsai Holding, amely eredetileg konténereket termelt a gyógyszeriparnak, tavaly már 8,6 milliárd forintos forgalmat bonyolított le, és több multi beszállítója is volt.

Az elmúlt egy-másfél évben mérséklődött a külföldi működőtőke Magyarország iránti érdeklődése, amit a kitelepülések is bizonyítanak - hangzott el a Külföldi működőtőke és gazdasági modernizáció című munkabeszélgetésen. A Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem vállalatgazdaságtan tanszéke által szervezett rendezvényen részt vevők azonban egyetértettek abban, hogy a kivonulás részben természetes folyamat, és a modernizáció folytatásához új tőkevonzó sajátosságokat kell felmutatni. A tudásalapú gazdaság térnyerése érdekében a piac és az oktató-kutató műhelyek közötti kapcsolat szorosabbra fűzése, valamint a piaci igényeknek jobban megfelelő képzés szükséges.

Különösen a jól képzett szakmunkásokból mutatkozik hiány, ami azért is figyelmeztető, mert a tapasztalatok szerint az országon belüli termelékenységkülönbség csak részben magyarázható a technológiai transzferrel, a humánerő továbbképzésére fordított lényegesen nagyobb erőforrások is közrejátszanak ebben. A másik fontos előfeltétele a további fejlődésnek, hogy az uniós támogatások formájában érkező tőke befogadásához szükséges hatékony intézményrendszer kialakuljon. Szintén a hosszú távú növekedés feltétele, hogy a béremelkedés üteme a termelékenység dinamikájához igazodjon.