Igyekszenek tenni az emberért is

>> Az utóbbi években mit tettek azért, hogy idecsalogassák a külföldi, illetve magyar beruházókat? Jelenleg milyen kedvezményeket adnak a betelepülő cégeknek?

- Kétféle módon ösztönözzük a beruházókat. Egyrészt adókedvezményeket biztosítunk. Jelenleg feleannyi iparűzési adót, egy százalékot kell fizetniük az itt működő társaságoknak, mint Budapesten, az építményadó pedig csak 300 forint négyzetméterenként. Ezenkívül a betelepülő cégek két évig adómentességet élveznek. A másik fontos elem, amivel megpróbáljuk ösztönözni a beruházókat, az, hogy teljes infrastruktúrát biztosítunk, valamint a rendezési tervben kijelöltük azokat az övezeteket, amelyeken a vállalkozók fejlesztéseket végezhetnek. Igyekszünk a lakóövezeteket élesen elkülöníteni az ipariaktól. A cél az, hogy a már bent lévő, a város központjában működő cégek is kitelepüljenek az ipari területre.

>> Hogyan informálódhatnak a Gyálon befektetni szándékozó vállalatok a lehetőségekről?

- Információs pontokat alakítottunk ki, együttműködve a helyi ipartestülettel és a kistérségi megbízottakkal. Jelenleg két ilyen pont van. Az egyik az önkormányzatnál, a másik az ipartestület épületében, ahol a befektetők konkrét információkat kaphatnak bármilyen kérdésben, legyen az akár a környező főutak, autópályák jelenlegi állapota, építése, vagy például a szabad területek elhelyezkedése, ára.

>> Jelenleg mennyi a helyi adókból befolyó bevételük?

- Évi 250 millió forint. Ám ez néhány évvel ezelőtt jóval kevesebb volt. Amíg nem volt megfelelő a közlekedés, addig sokkal nehezebb helyzetben volt a város. Gyál a legjobb példa arra, hogy mennyire szükség van a fejlett úthálózatra. Abban a pillanatban, amikor eldőlt, hogy itt lesz az M0-s autóút, szinte azonnal megélénkült az ingatlanforgalom, jöttek a befektetők.

>> Számos nagy külföldi vállalat működik Gyálon. Eddig öszszesen mekkora értékű beruházásokat végeztek a cégek?

- A kisebb magyar cégek több mint 1 milliárd forintot fektettek be a városban, a külföldi érdekeltségű vállalatok által végzett beruházások értéke pedig eléri a 4-5 milliárd forintot.

>> Említene néhányat a nagyobbak közül?

- Gyálon működik két nagy logisztikai cég. Az egyik az osztrák Imperial, valamint az amerikai- holland érdekeltségű Prologis. Itt van a gyorsbüféláncokat kiszolgáló svájci Eisberg, valamint a Hungarorak nevű német-magyar vegyesvállalat, amely szintén a gyorséttermeknek szállít műanyag poharakat, tálcákat, egyéb eszközöket. Említésre méltó az édességgyártó Candy Plusz, amit a hollandok vásároltak meg a magyar tulajdonosoktól.

>> Most is vannak érdeklődő beruházók, amelyek betelepülést terveznek?

- Több befektetővel is tárgyalunk. Mivel még nem írtuk alá a megállapodásokat, a nevüket nem említhetem, de annyit elárulok, hogy mindkettő magyar. Az egyik a várost az autópályával összekötő út melletti, 12 hektáros területre szeretne jönni, a másik a már meglévő ipari területünkön végezne 8 hektáros zöldmezős beruházást.

>> Ezek szerint hamarosan jelentősen megnő a munkaerőigény a városban. Hány munkahelyet teremt ez a két cég?

- A tervezett beruházásokkal körülbelül ezer munkahely jön létre. Gyálon most is van elég munkalehetőség. Legutóbb az önkormányzat kertészeti segédmunkára keresett 15 embert, és nem volt elég jelentkező.

>> Jelenleg milyen beruházásokat végez az önkormányzat, elősegítendő a helyi gazdasági élet fejlődését?

- Idei feladatunk az úthálózat, valamint a közvilágítás korszerűsítése. Ez mintegy 400 millió forintba kerül. Most pályázunk egy 500-600 millió forintos óvodaépítésre és iskolarekonstrukcióra. Városunk ugyanis igen kellemes problémával küzd. Miközben országosan csökken a gyermekek száma, Gyálon ellentétes tendencia figyelhető meg. Évről évre egyre több a gyermek. Jelenleg mintegy ezer óvodás és 2500 általános iskolás gyerek él a 20 ezres lélekszámú településen.

>> Mit tesznek az idegenforgalom élénkítéséért?

- Két nagy területet jelöltünk ki, amelyek természeti adottságai lehetőséget nyújtanak komoly idegenforgalmi fejlesztésekre. Ezeket vállalkozói tőkéből kívánjuk megvalósítani. Rekreációs övezetként tartjuk nyilván azt a két nagy, erdők által határolt tavat, ahová a beruházásokat tervezzük. Akkora volumenű fejlesztési lehetőségek ezek, amelyeket nem szeretnénk elaprózni. Jelenleg két komoly külföldi befektetővel is tárgyalunk. Az egyik egy rehabilitációs centrumot kíván létrehozni, ahol a mozgásszervi problémákkal küszködőket látják el. A központban uszoda, szauna, gyógytornász áll majd rendelkezésre. A beruházó a meggyógyult betegekre is gondol, ugyanis sportolási lehetőségek (például lovaglás) kiépítését is tervezi. A másik kijelölt területen a horgászathoz és különböző vízi sportokhoz kötődő fejlesztést végeznének. A tavakat tisztán tartjuk, elkerítettük, és a vízminőséget folyamatosan ellenőrizzük annak érdekében, hogy a fejlesztések minél előbb elkezdődhessenek.

>> Mik az önkormányzat távlati tervei?

- Elsősorban az oktatást és az egészségügyi ellátást szeretnénk fejleszteni, mert ezen a két területen vannak még elmaradásaink. Amikor az uniós csatlakozásról esik szó, sokan hajlamosak csak a kereskedelemről, a multikról beszélni, miközben megfeledkeznek az emberről. Holott az egészséges, piacképes munkaerő az egyik legfontosabb tényező. Ezért megpróbálunk ebben komoly előrelépést elérni.