BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Megváltozott a szereposztás

Kevésbé látványosan ugyan, mint az előző parlamenti ciklusban, de továbbra is éles szócsaták színtere a parlament ügyrendi bizottsága. Az Országgyűlés működésével kapcsolatos döntéseket hozó testületben megfordult a szereposztás. Ahogyan korábban az MSZP és az SZDSZ, úgy most a Fidesz vádolja a kormánytöbbséget a parlamentarizmus szabályainak megsértésével.

Az ügyrendi bizottság állásfoglalásainak többsége súlyos károkat okoz a parlamentarizmusnak, ellentétes a házszabály szellemével és betűjével - az előző ciklusban megfogalmazott MSZP-SZDSZ kritikákra erősen hasonlító nyilatkozatot ezúttal Salamon László (Fidesz) tette lapunknak a testület tíz hónapos munkája kapcsán. A parlament működésével összefüggésben elhangzó éles bírálatok - ahogy zömmel az előző ciklusban is - megmaradnak a Ház falai között, ritkán érik el a nyilvánosság "ingerküszöbét". A házszabály vélt vagy valós megsértése miatt az ügyrendi bizottsághoz érkező panaszok száma - kormányváltásoktól függetlenül - egyformán alakult az elmúlt években, és hasonló a gyakorlat az állásfoglalásokat tekintve is: a mindenkori többség dönt, és ezáltal "igaza van".

Az előző ciklusban a háromhetes ülésezési rend bevezetése, illetve az a tény, hogy egyetlen ellenzéki kezdeményezésű vizsgálóbizottság sem jöhetett létre, lehetőséget adott az oppozíciónak arra, hogy élesen bírálja a kormánypártok demokráciafelfogását és az ügyrendi bizottság kormánypárti többségének házszabály-értelmezéseit. A vitatott ügyek többsége azonban akkor is kisebb jelentőséggel bírt, az üléslevezetéssel összefüggő szabálytalanságok például aligha alkalmasak a szélesebb közvélemény figyelmének felkeltésére.

Az egyik legkritikusabb ügy a vizsgálóbizottságok működésével összefüggő újabb határozat volt, melyet Salamon László egyenesen a testületek "kegyelemdöféseként" értékel. A nyáron létrejött Medgyessy-bizottságban nem sikerült a kormánypárti és ellenzéki képviselőknek közös jelentéstervezetet kidolgozni, így a koalíció országgyűlési határozati javaslat formájában tárt jelentést a plénum elé. Az ellenzék az ügyrendi bizottsághoz fordult, mi-

után úgy ítélte meg, az ilyen eljárás azt eredményezi, hogy a vizsgálóbizottságokban egyébként nem érvényesülő kormánypárti többség mindenkor keresztül tudja vinni akaratát. Az ügyrendi bizottság azonban házszabályszerűnek nyilvánította az eljárást. Csiha Judit, az ügyrendi bizottság szocialista elnöke szerint kétségtelen, hogy az ügy egy újabb, a vizsgálóbizottságokkal kapcsolatos joghézagra mutat rá, ám állásfoglalásuk "a pillanatnyi szabályok alapján az egyetlen lehetséges megoldást fogadta el".

A legtöbb munkát a költségvetési vita adta az ügyrendi bizottságnak: az ellenzék kifogásolta azt a gyakorlatot, hogy a módosító javaslatokról szóló bizottsági vitában javaslatonként és frakciónként két percben korlátozta a többség a hozzászólások hosszát, és azt is, hogy a plénum előtti vitában a bizottságok álláspontját nem az egyes testületek vezetői, hanem a költségvetési bizottság elnöke összefoglalva mondta el. Csiha Judit ezzel kapcsolatban kiemelte: mindkét megoldást már a Fidesz-többség is alkalmazta az előző ciklusban, a házszabály lehetőséget ad a korlátozásokra. (DG-TE)

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.