Szabad kereskedelem Szerbiával

Megváltozott kereskedelmi feltételekre kell számítaniuk azoknak a vállalkozóknak, akik Szerbiával és Montenegróval bonyolítanak exportot vagy importot. Megtudtuk, a tavaly életbe lépett magyar-jugoszláv szabadkereskedelmi megállapodás de facto csak Szerbiával működik. Montenegró jelezte Budapestnek, nem tudják magukra vállalni azokat a kötelezettségeket, amelyeket a jugoszláv szövetségi kormánnyal kötött Magyarország - mondta el a Világgazdaságnak Major István, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára.

Ennek hatása ugyanakkor korántsem katasztrofális. Az exportőrök nem járnak rosszul - állítja Major István. Montenegróban ugyanis a legérzékenyebb árucsoport, az agrár importrezsimje kedvezőbb, mint a szabadkereskedelmi megállapodás ágazat-azonos része. Kérdésünkre, hogy mikorra várható a szabadkereskedelmi egyezmény alkalmazása Montenegróval is, azt válaszolta: ez akkor derül ki, amikor a Szerbia-Montenegró államszövetség működése után megalakulnak a két fővárosban a szakminisztériumok, s azokkal tárgyalóasztalhoz lehet ülni. Külgazdasági minisztériumból például kettő lesz: egy Belgrádban, amely Szerbia, s egy Podgoricában, amely Montenegró külgazdasági ügyeit irányítja majd.

A szabadkereskedelmi megállapodás premierje egyébként igen sikeres volt: tavaly a Jugoszláviába irányuló magyar export mintegy 15 százalékkal nőtt az előző évhez képest, pedig a megállapodás csak az év közepén lépett hatályba.

Az ipari termékek 86 százaléka azonnal vámmentessé vált. A két kivételi lista egyikén szereplő cikkek esetében az idén év végére, a másodikon szereplők esetében pedig 2005 végére épülnek le a vámok. Az előbbi termékek adják importunk 14, exportunk 8 százalékát; az utóbbiak pedig (a legérzékenyebb jugoszláv cikkek, a cement, a műtrágya, egyes építőipari anyagok, acéltermékek) teszik ki a teljes magyar ipari export értékének 6 százalékát. Az agrárkereskedelem terén két lista van: az A listán a kölcsönösen 0 százalékos vámmal bíró termékek találhatók (vetőmagok, szaporítóanyagok, tenyészállatok), amelyekkel mennyiségi korlátozás nélkül lehet kereskedni. Ezek adják agrárexportunk 7, -importunk 3 százalékát. A B listás cikkeknél - termékenként azonos, csökkentett vámok formájában - kölcsönösek a vámkedvezmények, mennyiségi korlátozással, vagy anélkül. A vámcsökkentés mértéke a két országban érvényes legnagyobb kedvezményes vámszint közül az alacsonyabb, csökkentve 10 százalékkal. A kvóták legalább akkorák, mint az adott termék esetén a két ország közötti kereskedelmi forgalomban eddig kialakult szállítási mennyiségek, illetve értékek. Ezek a termékek teszik ki agrárkivitelünk háromnegyedét (búza, kukorica, hús) és importunk 40 százalékát.