A francia kormány két tűz között
Két tűz közé került a Raffarin-kormány: míg az Európai Bizottság a költségvetési hiány csökkentését várja el a francia kormánytól, addig a munkavállalók a kiadások lefaragása ellen sorozatos tiltakozó megmozdulásokat tartanak, amelyek közül tegnap a tanárok sztrájkja hívta föl magára a figyelmet; jövő kedden a francia állami és magánszektorban egyaránt nagyszabású munkabeszüntetést terveznek.
Brüsszelben a bizottság várhatóan ma dönt arról, hogy Franciaországnak októberig ki kell dolgoznia azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak arra, hogy az ország elkerülje a költségvetésben tapasztalt tavalyi hiány idei és jövőbeni megismétlődését. Végleges adatok szerint a tavalyi hiány 3,1 százalék volt, s a bizottság becslése szerint az idei deficit 3,7 százalékra emelkedik, ha semmi sem történik. Francis Mer pénzügyminiszter ugyanakkor azt emeli ki, hogy a büdzsé deficitje jövőre 2,9 százalékra csökken. A mára várható bizottsági döntés - amely egy vélemény és egy javaslat elfogadásában ölt testet - annak a fegyelmi eljárásnak a része, amellyel az euróövezet minden tagállamának szembe kell néznie, ha megszegi a stabilitási paktum GDP-arányos háromszázalékos költségvetési hiányra vonatkozó előírását. Hasonló eljárás van folyamatban Németország és Portugália ellen. Brüsszeli illetékes szerint Párizs inkább számíthat általánosságban mozgó javaslatra, semmint részletekbe menő deficitcsökkentési előírásokra. Az EU pénzügyminiszterei június 3-i ülésükön foglalkoznak a francia kérdéssel.
Jean-Pierre Raffarin kormánya már egy héttel ezelőtt bejelentette, hogy a 2004-es költségvetési kiadásokat az idei szinten fogja tartani, ugyanakkor kiderült, hogy a tavalyi választási kampányban megígért adócsökkentéseket is végre szeretné hajtani. A költséglefaragás egyik módszere lehet az eddig teljesen államilag finanszírozott közoktatás decentralizálása, a működtetés felelősségének megosztása az államigazgatás regionális szintjével, különösen ami az oktatószemélyzet bérezését illeti. A tanárszervezetek attól tartanak, hogy a decentralizálás elbocsátásokkal jár majd. A tanársztrájk másik oka a tervezett közalkalmazotti nyugdíjreform, amely a magánszektorban érvényes 40 éves járulékfizetési kötelezettséget venné át a jelenlegi 37,5 év helyett. A munkabeszüntetés a szakszervezetek szerint 45, a minisztérium szerint 25 százalékos volt.
