A legkorábban jövőre indulhatnak a fúrógépek

Kevéssel a tavalyi kormányváltás után jelentette be Demszky Gábor főpolgármester: a kabinet és az önkormányzat közösen kezdheti meg a 4-es metró építését. Csillag István közlekedési miniszterrel arról is megállapodott a főpolgármester, hogy a Kelenföldi pályaudvartól induló vonalat már az első ütemben a Bosnyák térig építik a Keleti pályaudvar helyett, tehát az eredetileg tervezett szakaszt máris négy megállóval meghosszabbítják.

A költségek megosztásáról tavaly nyáron lényegében nem esett szó. Az 1998-ban megkötött metrószerződés alapján az állam 60, az önkormányzat 40 százalékát finanszírozta volna a beruházásnak. Ugyanilyen arányban osztoztak volna az Európai Beruházási Banktól (EIB) felvett kölcsön visszafizetésében. Az 1998-as választások után hivatalba lépett Orbán-kabinet azonban már az év novemberében bejelentette, hogy nem kíván részt venni a metróépítésben. A főváros bírósághoz fordult, s bár az évekig tartó pereskedés során többször nyert, a végén a jogerős ítélet az állam, illetve a Pénzügyminisztérium (PM) javára szólt. Addigra azonban újabb választások küszöbére érkezett az ország, amely után a Medgyessy-kormány került pozícióba.

A metró finanszírozásával kapcsolatban a főváros álláspontját már tavaly jelezte, hogy a pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes, Atkári János többször is hangoztatta: az Orbán-kabinet megszorító intézkedései miatt az önkormányzat pénzügyi helyzete annyira megromlott, hogy változatlan formájában nem tudja vállalni az 1998-as szerződést. A főváros több pontból álló javaslatcsomagot juttatott el a PM-be, amelyben a metró és más kiemelt beruházások mellett többek között a tömegközlekedés helyzetének és finanszírozásának felülvizsgálatát indítványozta. A főpolgármester szerint a metró építését mindenképpen megkönnyíti az EIB döntése, amelynek alapján a bank a korábbi 50 helyett a teljes összeg 75 százalékát adná hitelbe, a futamidőt 25 évre, a türelmi időt pedig hét évre növelnék. Új elem az is, hogy a költségek 15 százalékát vissza nem térítendő támogatásként adná a bank.

A kormány és a főváros közötti számháború több hónapnyi csend után az idén februárban kezdődött, miután a kormányfő meghirdette az Európa-tervet. Ennek kapcsán Medgyessy Péter bejelentette: még tavasszal döntés születik a metróépítés finanszírozásáról. A főpolgármester szerint a város a felszíni rendezés költségeit, illetve az 5-ös metró előkészítését fedezné - ami egyébként elérheti a 4-es metró költségeinek 25-30 százalékát. A PM március-áprilisban átvilágította a fővárosi önkormányzat pénzügyi helyzetét, s a kiszivárgott hírek szerint lehetségesnek látta a 40 százalékos rész előteremtését. A főváros ugyanakkor ezt vitatta. Demszky Gábor úgy nyilatkozott: az önkormányzat 18,5 százalékot tudna vállalni, ha jövőre a Budapesti Közlekedési Részvénytársaság (BKV) megkapja az államtól a nagyvárosi tömegközlekedés támogatására szánt 35 milliárd forint kétharmadát.

A metróépítésre egyébként még mindig nem érkezett meg a környezetvédelmi engedély. Ennek birtokában kaphatnák meg a vasúthatósági engedélyt is. Az előkészítő DBR Metró Projektigazgatóság első kérelmét a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség még 2001-ben utasította el. Az önkormányzat fellebbezésére másodfokon új eljárás lefolytatására kötelezték a felügyelőséget. A környezetvédelmi hatóság elsősorban azt vetette fel, hogy a Duna alatti átvezetés veszélyeztetheti-e a Gellért fürdőt ellátó gyógyvizet. A projektigazgatóság ezért módosította az eredeti átvezetéssel kapcsolatos elképzeléseket, s várja a felülvizsgálat eredményét.

A pénzügyi vita valószínűvé teszi, hogy egyelőre mégis a rövidebb, a Kelenföldi és Keleti pályaudvar közötti szakasz épülne meg, 10 állomással. A legoptimistább verzió szerint még ebben az évben megvásárolnák az Etele térre tervezett járműtelep területét, és megoldanák a közműkiváltásokat. A fúrópajzsok várhatóan a Kelenföldi pályaudvartól indulnak, így Budától Pest felé halad majd az építkezés. Az első szakasz befejezése 2008 végére várható. A kormány döntésétől is függ, hogy a második szakasz a Bosnyák térig mikor valósulhat meg. A 4-es metró végleges végállomása a budai oldalon a XI. kerületi Sasadi útnál lenne, Pesten pedig a XV. kerületben, a Szentmihályi útnál, tehát a tervek szerint mindkét irányban hosszabbítanák még ezt a vonalat.