Alberto Alesina és Francesco Giavazzi

A termékenységi ráta, az egy nőre jutó gyerekek száma 1,2-re esett Német- és Olaszországban. Ez az adat Spanyolországban még alacsonyabb. A spanyol társadalom még mindig fiatal, de kérdés, hogy meddig. Egy gyerekek nélküli társadalom ugyanis halálra van ítélve. A termékenységi ráta ezzel szemben az Egyesült Államokban 2,4, Nagy-Britanniában pedig 2,1. A különbségek hatalmasak, főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy az anyasági szabadságot az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában a kontinentális Európához képest jóval kevésbé nagylelkű módon szabályozzák. A kontinensen Franciaország tűnik ki 1,8-es termékenységi rátájával, amely valószínűleg a nagy családokat támogató, évek óta tartó adópolitika eredménye.

A különbségek magyarázatában a migráció is fontos szerepet játszik. A magasabb termékenységi ráták az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Franciaországban a bevándorló családok nagy számát tükrözik. A bevándorlók között általában magasabb a ráta, mint a tősgyökeres európai vagy észak-amerikai családokban. A bevándorló munkások számának növelése azonban nem feltétlenül emeli meg a számot. Németországban például sok vendégmunkás dolgozik, de kevesen telepednek le ott a családjukkal együtt; a legtöbben otthon hagyják gyerekeiket.

A lakosság elöregedése hozzájárul Európa gyenge gazdasági teljesítményéhez. Az idősek nem dolgoznak, és a lakosság egyre kisebb és kisebb hányadának, az eltűnő fiataloknak az adójából tarják el őket. Az idősek eltartásához szükséges magas adók viszont visszatartják a fiatalokat a munkától, létrehozva egy ördögi kört: az eltűnő munkaerőt terhelő adók folyamatosan nőnek, a növekedési ráták alacsonyabbak, és csökkennek a 60 évesen nyugdíjba vonuló, 90-es éveikig élők eltartására felhasználható erőforrások.

Ennek hatásait részben ellensúlyozza, hogy a kevesebb gyereket vállaló nők nagyobb arányban lépnek be a munkaerőpiacra. Ezek a nők azután azonban szintén nyugdíjba mennek - gyakran még a férfiakénál is alacsonyabb életkorban -, növelve az "eltartatlan" nyugdíjasok hadát. Vessük ezt össze az Egyesült Államokkal, ahol a magasabb termékenységi ráta ellenére a nők munkaerő-piaci részvétele szintén növekszik. Valójában a nők munkaerő-piaci részvétele az Egyesült Államokban magasabb, mint az Európai Unióban: 70 százalék, szemben a 60-nal.

Az európai idősek körében jellemző megtakarítási ráta azt jelzi, hogy aggódnak az eltartásukra megadóztatható dolgozók számának csökkenése miatt. Nézzük Németországot. Bármely közgazdasági tankönyvben azt olvashatjuk (a híres "életciklus" modell), hogy a fiatalok megtakarítanak nyugdíjas éveikre, míg az idősek elköltik, amit összegyűjtöttek. Németországban azonban az adatokból meghökkentő tény olvasható ki: az idősek utolsó napjaikig takarékoskodnak. A fiatalok azok, akik költenek. Ennél nem az idősek megtakarítási szintje, hanem annak időbeli változása a még figyelemreméltóbb. Nemrég készült német felmérések megtakarítási rátájuk némi emelkedéséről számoltak be.

Miért takarítanának meg az idősek? A legvalószínűbb ok az, hogy sokukban most tudatosul: sokkal tovább fognak élni, mint várták - gyakran életük harmadát is nyugdíjban töltve -, az állam azonban esetleg nem teljesíti továbbra is ígéreteit. A fizetésképtelenség a nyugdíjak esetében nem valószínű, bár nem is lehetetlen. Valószínűbb azonban az egészségügyi ellátás esetében, amely az idősek számára messze a legfontosabb szolgáltatás. Amikor az ember ráébred, hogy valószínűleg 80-as évei végéig vagy még tovább él majd, és azt is látja, hogy az egészségügyi közszolgáltatás minősége romlik, akkor többet takarít meg, hogy gondoskodhasson magáról.

Szóval miért van az európaiaknak egyre kevesebb gyerekük? Valójában még a munkával rendelkezők szabad ideje is növekszik, elegendő lehetőséget adva a gyereknevelésre. Európa egészére nézve az éves munkaórák száma az 1980-as 1713-ról mára mintegy 1576-ra esett. Németországban a legalacsonyabb a munkával töltött órák száma. Egy gyakran emlegetett magyarázat a gyereket nevelő anyák támogatásának - mint például az állami gyermekgondozás - hiányára utal. Akkor viszont miért magasabb Amerika születési rátája sok európai országénál, amelyek sokkal jobban támogatják a várandós anyákat?

A magas lakhatási költségek és a hitelpiacok tökéletlenségei valószínűbb magyarázatot adnak a zuhanó európai termékenységi rátákra. Egy fiatal pár könnyebben bérelhet vagy vásárolhat házat az Egyesült Államokban, mint Európában. A bérlemények piaca szintén rugalmasabb az Egyesült Államokban. Úgyhogy láthatóan van itt egy másik, nem kevésbé veszélyes ördögi kör is: a magas adók visszatartanak a munkától, és mivel kevesebb munkahely jön létre, eltűnik a gyermekvállalási kedv. Kevesebb gyerekkel azonban magasabb adókra van szükség az idősek növekvő hadának eltartására.

Günter Grass remek címet adott egyik regényének (magyarul nem jelent meg - a szerk.): Agyszülemények, avagy a németek kihalnak. Pedig nemigen sejthette, hogy látomása mindössze három évtized elteltével mennyire igazzá válik.



Copyright: Project Syndicate