Álvállalkozások ellen júliustól
Hatékonyabb lesz a színlelt vállalkozások kiszűrése a jövőben - jelentette ki a Világgazdaságnak Békés András, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) elnöke. A munka törvénykönyvének (Mtk.) július elsejével hatályba lépő módosulása ugyanis kimondja: elnevezése ellenére munkaszerződésnek kell tekinteni a felek megállapodását - például a megbízási vagy vállalkozói szerződést -, ha a jogok és kötelezettségek alapján valójában munkaviszonyról van szó. A módosítással a munkaügyi felügyelőknek megnő a mozgásterük a kérdés eldöntésében.
Magáról az eljárásról megtudtuk: a munkaügyi felügyelő a színlelt szerződés, valamint a bejelentés nélküli foglalkoztatás megállapítása alapján államigazgatási határozatot hoz, amelyet megküld az APEH-nak. Az APEH az eljárást azután kezdheti meg, miután a határozat jogerőre emelkedik. A munka törvényköny-
vének változtatása igazából nem határoz meg új feladatot, hiszen ezt a gyakorlatot régóta folytatják. Az APEH esetében is megvan a lehetőség, hogy saját eljárása keretében minősítse a munkaszerződést, s ha megállapítja, hogy a szerződés tartalma az adóelkerülésére alkalmas, lefolytatja az eljárást - közölték lapunkkal a Pénzügyminisztériumban, az OMMF elnökhelyettesével történt konzultáció után.
Az ellenőrzések száma nem nő, erre az OMFF-nek nincs kapacitása: továbbra is évente mintegy 28 ezer munkáltatóhoz jutnak el. S bár az álvállalkozások előfordulása bizonyos szakmákban valamivel gyakoribb az átlagnál (fuvarozó, őrzés-védelem, újságíró, művész), minden területen fellelhetők. Ám alaptalanok a híresztelések, hogy e szakmák koncentráltabb ellenőrzését tervezi az OMMF, hangsúlyozta Békés. A munkaügyi felügyelet ugyanis nem egy bizonyos szabályszegést, hanem egy adott munkaadót vizsgál, nála teljes körű ellenőrzést folytat, beleértve a színlelt szerződéssel való foglalkoztatást, de akár a szabadság kiadását is.
Indokolatlan a félelem, hogy akár több száz millió forintos terhet róhat egy cég számára, ha fény derül a színlelt vállalkozásra - mondta Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. Az Mtk. módosításával a fő cél, hogy uniós csatlakozásunk idejére fokozatosan visszaszoruljon a jelenség. Ráadásul ha a munkaadó az átminősítéssel nem ért egyet, bíróság előtt kérhet jogorvoslatot, hiszen a munkaügyi felügyelői eljárás nem lép életbe azonnali hatállyal, megfellebbezhetetlenül és jogerősen. Ugyan a szakmai szervezetek a júliusi hatálybalépés elhalasztása mellett lobbiznak, de Burány szerint amit az Országgyűlés jóváhagy, azt csak a T. Ház tudja egy másik határozatával felülírni; de ilyen szándék nincs. Ám azt ígéri: a munkaügyi kormányzat részletkérdésekben rugalmas lesz; nem célja az ellenőrzések és a bírságok dömpingszerű beindítása.
Várfalvi István, a pénzügyi tárca költségvetésért felelős helyettes államtitkára mintegy ehhez hozzátéve leszögezte: a színlelt szerződések kiszűrésére irányuló fokozottabb fellépés nem pénzügyi kérdés. A tárca nem tervez ebből többletbevételeket.
Burány egyébként arra is emlékeztetett: a szigorítást az Országos Érdekegyeztető Tanácsban hosszú vita után a munkaadók és a munkavállalók egyaránt elfogadták, az Országgyűlés pedig csak ezt követően hagyta azt jóvá.
