Árkihívások a csatlakozás után

Az Európai Bizottság legutóbbi belső piaci elemzésében tekintette át, hogy hol tartanak az újonnan belépők az árak felzárkóztatása terén, s megállapította, hogy Ciprust és Máltát kivéve (ahol már közel járnak az uniós árszinthez) a belépő országok felében - közéjük tartozik Magyarország is - az árszínvonal csak 40-50 százaléka a jelenlegi tagállamok átlagának. Termékcsoportokra bontva a bizottság szerint a szolgáltatásoknál várható a legjelentősebb drágulás.

Bár nem titkolja, hogy felfigyelt a bizottsági "jóslatokra", mégsem tart drasztikus és gyors árkiegyenlítődéstől Forián Szabó Gergely, a CA IB Alapkezelő Rt. elemzője, sőt az a véleménye, hogy a különbségek egyes termékcsoportoknál akár évtizedes távlatban is fennmaradhatnak.

Példaként a jelenlegi tagállamokban érvényes autóárakat említette, amelyeknél - a könnyű összehasonlíthatóság ellenére - a 20-30 százalékos árkülönbség sem ritka a jelenlegi tagállamok között.

Mindamellett utalt arra, hogy a bizottsági értékelés alapjául szolgáló adatok feltehetően nem tartalmazzák az elmúlt két évben lezajlott változások eredményeit. Magyarországon például az árfolyamsáv 2001. májusi kiszélesítése óta - a forint euróhoz viszonyított felértékelődésén keresztül - jelentősen felgyorsult az árak felzárkózása a nyugat-európai szintekhez, mégpedig úgy, hogy ez nem járt a hazai infláció felpörgésével. Egyes termékcsoportok (pl. műszaki cikkek, ruházat) esetében gyakran előfordul, hogy hazánkban az EU-tagállamokénál magasabb árakkal találkozunk.

Az elemző egyetértett a brüsszeli értékeléssel abban, hogy a szolgáltatások terén a legnagyobb a lemaradás. Fokozottan igaz ez az állami tulajdonban lévő intézmények által nyújtott, jellemzően hatósági árképzés alá eső szolgáltatásokra, mondta, amelyeknél akár többszörös  árkülönbségek is előfordulhatnak. Ezeknek a szolgáltatásoknak az "árazása" - az EU-integráció fejleményein túl - jellemzően az adott ország gazdaságpolitikai célkitűzéseitől és költségvetési pozíciójától függ. A piaci szolgáltatások körében is jelentős a lemaradás, elsősorban a hazai bérszínvonal viszonylag alacsony szintje miatt. Akadnak persze kivételek is: a telefon- és internetszolgáltatások terén árcsökkenésre számít az elemző. Ugyancsak jelentős konvergenciát - számos esetben emelkedést - feltételez néhány alapvető élelmiszernél (pl. tej, kenyér), miközben a feldolgozott élelmiszerek körében az EU-csatlakozáshoz kötődően már nem vár jelentősebb ármozgásokat.

Nem tartalmaznak igazán meglepetéseket a bizottsági megállapítások - nyilatkozta lapunknak Kovács György, a Budapest Economics elemzője. Jó ideje köztudott, mondta, hogy az újonnan csatlakozó országoknál általában alacsonyabb az árszínvonal. Részleteiben vizsgálva, a külkereskedelmi forgalomban szereplő termékek árai állnak legközelebb az uniós szinthez, vagy már meg is haladják azt, s már érzékelhető az importverseny árcsökkentő hatása, például a ruházati iparban. A szakértő osztja azt a véleményt, hogy a szolgáltatásoknál a legnagyobb a lemaradás, és ezen a területen várható tartósan erőteljes árdinamika, ám ez szerinte nem veszélyezteti majd az eurózóna-csatlakozás maastrichti kritériumainak teljesítését. Az élelmiszereknél a mai EU-n belül is eltérőek az árak, fejtette ki végül; nincs világos tendencia, amely arra mutatna, hogy "középre" tartanának, leginkább a fogyasztói preferenciának lehet hatása alakulásukra.