Derűlátóbbá vált a jegybank

A reálfelértékelődésre alapozó stratégia kiteljesedéseként értékeli az első negyedév várakozásokat felülmúló inflációcsökkenését a Magyar Nemzeti Bank. Rég várt minőségi váltás következett be az infláció elleni küzdelemben, hiszen a várakozások, az árazási magatartás megváltozásának hatásai erőteljesebbekké váltak - mondta Auth Henrik alelnök. Ezért a monetáris hatóság jelentősen mérsékelte decemberre vonatkozó előrejelzését: már csak 4,6 százalékos árindexet várnak a korábbi 5,2 százalékos drágulás helyett. Az MNB optimizmusát azzal is indokolja, hogy az inflációcsökkenés az első három hónapban főként a monetáris politika hatókörébe tartozó területeken következett be, egyéb tételek leginkább semlegesen hatottak a dezinflációs folyamatra. Az árdinamika további mérséklődésében viszont már a monetáris politika hatókörén kívüli folyamatok is közrejátszanak, mint az olajárak közelmúltban megfigyelhető csökkenése és a dollár gyengülése.

Az elégedettség kifejeződik abban is, hogy a monetáris tanács - a várakozásoknak megfelelően - nem változtatott az irányadó kéthetes betéti kamatláb szintjén.

Ugyanakkor a jegybank több olyan tényezőt is megnevezett, amely várakozásaihoz képest kedvezőtlenül alakul.

A költségvetés keresletcsökkentő hatása és a bérek alacsonyabb inflációhoz történő alkalmazkodása jóval kisebb mértékű, és ez kiemelt kockázatot jelent az árszínvonal-emelkedés elleni küzdelemben. A monetáris tanács közleményében hangsúlyozta egyetértését az IMF kritikájával, amely szerint "a szigorú bérpolitikától vagy az előirányzott költségvetési hiány mértékétől való eltérés egyértelműen nehezítené az inflációs céloknak a külső versenyképesség terén történő áldozat nélküli elérését". A monetáris tanács szerint további költségvetési alkalmazkodással lehet visszatérni a középtávú gazdaságpolitikai program fiskális pályájához. a megállapítás egybecseng Járai Zsigmond elnök múlt heti kijelentésével, miszerint kétséges, hogy a költségvetés teljesíteni tudja-e célját, a GDP-arányos deficit 4,5 százalékra szorítását.

Ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy a monetáris politika döntéseit befolyásoló 2004-es inflációs kilátásokban jóval kisebb elmozdulást jelentett az MNB. Az előrejelzést 4 százalékról 3,9 százalékra módosította a jegybank, ami továbbra is a 3,5 százalékos cél felett van, igaz, bőven belefér a š1 százalékos toleranciasávba. A monetáris tanács mégis a kilátások változásával indokolja, hogy nem szigorít a monetáris kondíciókon. A cél elérésének valószínűsége ugyanis jelentősen megnőtt azáltal, hogy a "lefelé mutató kockázatok" nagyok - mondta Auth Henrik. Eddig az MNB azzal magyarázta a kamatemelés elmaradását, hogy a spekulációs támadás után nem tartaná szerencsésnek, ha újra a sávszélhez közelítene a forint árfolyama. Ezzel akkor mintegy elismerte, nincs eszköze további szigorításra. A friss indoklásban azonban ilyen kényszerű megfontolásról már nem esik szó.

Az MNB nem csak a költségvetési hiány alakulását bírálta, arra is figyelmeztetett, ha az államháztartási létszám duzzadása nem áll meg, illetve nem fordul ellenkezőjére, a bértömeg akár 18-22 százalékkal nőhet.