Elutasítják a forprofit cégeket

Az orvosok utolsó lehetőségének tartja a Magyar Orvosi Kamara (MOK) főtitkára, hogy az egészségügyi privatizációval egy időben megfelelő törvény szabályozza a doktorok jogállását. Ennek érdekében levélben kértek találkozót Medgyessy Pétertől, de a miniszterelnök tegnap délutánig nem válaszolt. Pedig úgy gondolják, ez befolyásolta volna a mai, rendkívüli küldöttközgyűlés döntését: mit tegyenek az orvosok a kamara véleményét figyelembe nem vevő, a kórházak működéséről és az egészségügyi dolgozók jövőjét szabályozó törvénytervezetek miatt.

A MOK elnöksége szerint is szükség van magántőke bevonására az ágazatba és a költségvetési intézményi formában működő kórházak közhasznú társaságokká alakulására, ám nem tartják elfogadhatónak a forprofit vállalkozásokat. Gyenes Géza úgy fogalmazott: ha ilyen formában teszi be a tőke a lábát az egészségügybe, a dolgozók kiszolgáltatottá válnak. A főtitkár szerint az átalakuló egészségügyben szektorsemleges orvosi jogállást és a munkaviszonytól független díjazást kell biztosítani, ez utóbbira az európai uniós csatlakozás miatt is szükség van. S mivel tény: ahol rossz az orvosok fizetése, ott nem lehet jó a szakdolgozóké sem, ezért a MOK által kidolgozott életpályamodell rendbe teheti az évtizedes bérelmaradást. Tervük, hogy 600 ezer forint legyen a kezdő szakorvos bruttó bére (az egyetem elvégzése után a szakvizsgát 3-5 év múlva szerezhetik meg), ami az EU-átlag 45 százaléka, s 5 év alatt érjék el az unióban dolgozó kollégáik jövedelmének a felét. Jelenleg 140-160 ezer forint a szakorvosi bruttó bér.

Gyenes felhívta a figyelmet: az EU-csatlakozással és a hazai munkajogi szabályok (a doktor heti munkaideje a kötelező és az önként vállalt túlórával együtt maximum 60 óra lehet) bevezetésével 10 ezresre tehető majd az orvoshiány. S ha nem változik az anyagi elismerésük, további külföldi munkavállalások várhatók. Jelenleg 38 szakorvos dolgozik Svédországban, ahová most háziorvosokat is várnak, az északi állam pénzén tanulhatják meg a svéd nyelvet, és a letelepedési pénz mellett a hazai keresetek sokszorosáért foglalkoztatják őket. Az ország keleti felében különösen sok az üres orvosi állás. Pedig már nem csak a hagyományosan hiányszakmának tartott aneszteziológusok (altatóorvos), kórboncnokok, laborosok vannak kevesen, kevés a háziorvos, hiány van a pár éve még divatos szülészszakmában is. Ebben szerepe van annak is, hogy a biztosítók legfeljebb 5 millió forintig szavatolják az esetenként kifizethető biztosítási összeget, s a tapasztalatok szerint egyre több a peres ügy. Sok esetben különféle lelki traumák miatt is perelnek az erre szakosodott ügyvédek, annak ellenére, hogy az egészségügyi tudományos tanács testülete nem marasztalja el a doktort. Az ügyvédeknek jó terep az egészségügy, hiszen minél nagyobb a perelt összeg, annál magasabb a sikerdíjuk, ám az esetenként megítélt összegek kifizetése csődbe viheti az intézményeket.