Európai kifogás kórházügyben
Az Európai Önkéntes Biztosítási Szervezetek elnöke levélben fordult Medgyessy Péter miniszterelnökhöz, mert riasztónak tartja, hogy a magyar események lehetővé teszik az egészségügyi intézmények korlátlan privatizálását. Maurice Doranton tisztában van az egészségügyi tőkebevonás fontosságával, ám úgy látja, a hazánkban tervezett változtatások lényegesen különböznek az európai gyakorlattól. A legnagyobb kormánypárt frakcióvezetője szerint azonban az egészségügyi intézményi törvény tervezete nem enged korlátlan lehetőséget a privatizációra. Lendvai Ildikó hozzátette: a gyógyítóintézmények tulajdonszerkezetének változásával éppen az európai országokban szokásos formákhoz közeledik a magyar rendszer.
Az EU tagállamaiban átlagosan meghaladja a 20 százalékot a kórházakba fektetett magántőke, amely nálunk egyébként az új törvény híján is gyökeret vert. Az alapellátást 99, a vesebetegek művesekezelését 80 százalékban magánvállalkozások végzik.
Maurice Doranton utalt rá: a francia és az uniós egészségügyi modell a társadalombiztosításra épülő kiegészítő biztosítások rendszere, s a magyarországi 1993-as pénztártörvény is a francia jogra támaszkodva tette lehetővé az önkéntes egészségpénztárak alakítását. Az MSZP frakcióvezetője leszögezte: az intézménytörvény nem érinti a biztosítási viszonyt. A betegellátás ingyenes marad, hiszen az egészségpénztár szerződést köthet a magántulajdonban lévő intézményekkel.
Az európai szövetség elnöke arra kérte a kormányfőt: vegye figyelembe a szakszervezeti tiltakozásokat, orvosi kamarai véleményeket, és segítse a megoldást. Lendvai szerint Maurice Doranton aggodalma okafogyott. A Magyar Orvosi Kamarával kötött megállapodás alapján ugyanis módosul a törvény. Ha a magántulajdonban vagy részben magántulajdonban lévő kórház tönkremegy, az államnak vissza kell vásárolnia az intézményt. Az orvosok vétójogot kapnak az adott kórház szakmai terveit illetően, és kedvezményes hitelkonstrukciókkal tulajdonossá válhatnak. A MOK zöld utat adott az intézményi törvénynek. Ám Lendvai Ildikó szerint a jogszabály további fellazításának nincs helye, mert azzal a valódi célját - miszerint a lerongyolódott ágazatba tőkét kell bevonni - nem érnék el.
A parlament egészségügyi bizottsága tegnap megszavazta azokat a módosításokat, amelyek a MOK és a miniszterelnök egyeztetése alapján készültek - tájékoztatta lapunkat a bizottság elnöke. Vojnik Mária megemlítette, hogy az új gazdálkodási formában működő kórházakban dolgozóknál a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időbe be kell számítani a közalkalmazotti státusban szerzett munkaidőt. Az orvosok és egészségügyi dolgozók képviselőiből álló kórházi szakmai vezető testületekben a kamara képviselője is részt vehet. Zöld utat kapott az a javaslat is, hogy az intézmények tulajdonlásában részt vehessenek az új egészségügyi dolgozói vállalkozások. Tulajdonszerzésüket hitelekkel segítik.
