Gazdaságélénkítő fióktörvény
Az uniós csatlakozással Magyarország része lesz az egységes európai piacnak és a működtetésére irányuló jogrendnek. Az európai belső piac nem tűri el a gazdasági célú letelepedést, a tőkebefektetéseket és a határon átnyúló szolgáltatásokat akár csak közvetetten is korlátozó előírásokat, illetve az ilyen hatással járó közigazgatási gyakorlatot. A hazai szabályozásban még meglévő felesleges, vagy meghaladottá vált kötöttségek oldása a fióktelep és a kereskedelmi képviselet alapítására, működtetésére vonatkozóan azért is időszerű, hogy hazánk növelni tudja tőkevonzó képességét a csatlakozást követően.
A törvényjavaslat egyebek közt bővíti a fióktelepeknél, illetve a kereskedelmi képviseleteknél a cégjegyzésre jogosultak körét. Lehetővé teszi, hogy az EGT-ben bejegyzett anyacégek belföldi fiókjai már a cégjegyzékbe történő regisztráció előtt megkezdjék működésüket. Mód nyílik arra, hogy a kereskedelmi képviselet ne csak előkészítse, hanem meg is kösse az anyacég nevében és javára belföldön a szerződéseket. Egyszerűbb lesz a fióktelep és a kereskedelmi képviselet megszüntetése. A leendő szabályozás rögzíti a határon át történő szolgáltatásnyújtás szabadságát. Megszűnnek a befektetési törvény idejétmúlt rendelkezései.
A javaslat a szükséges és indokolt liberalizáció mellett továbbra is gondot fordít a gazdasági forgalom biztonságára, a külföldi anyacég és a belföldi fióktelep üzleti szálainak áttekinthetőségére csakúgy, mint a hazai üzletfelek, hitelezők védelmére és a költségvetési bevételek megtartásához fűződő gazdaságpolitikai érdekekre is. Ezért a csaknem teljes liberalizáció az EGT-n belül érvényesül majd. Az ezen kívül eső országok közül továbbra is kedvezőbb lesz a jogi helyzete az OECD- és a WTO-tagállamokban bejegyzett vállalkozásoknak, mint az egyéb országbeli cégeknek.
A módosítások egy része a csatlakozással egyidejűleg lép életbe. Ám már 2004. január elsejétől hatályukat vesztik a mai szabályozás bizonyos elavult passzusai, köztük például a befektetési törvény II-III. fejezete, azaz a külföldi részvétellel működő társaságok alapítására és működésére vonatkozó, még élő rendelkezések. Ezek a megalkotásuk idején valóban garanciális jellegű, a külföldi cégalapítóknak nemzeti elbánást nyújtó szabályok mára kiüresedtek, mert erősebb, részletesebb biztosítékokat nyújtanak a társasági jogi, cégjogi, adójogi rendelkezések.
