Házhoz jön a posta: az olcsóbb jobb?

A Magyar Posta (MP) 1989. december 31-én három részre szakadt, az ekkor levált távközlési részleg a mai Matáv elődvállalata, míg a hírközlési egységből formált állami cégből az Antenna Hungáriát hozták létre. A hármasból egyedüliként mindmáig kizárólagos állami tulajdonban maradt, immár csak klasszikus postai tevékenységet végző társaság 1995 óta folyamatos modernizáláson esett át. Számos hivatalt felújítottak, átépítettek, korszerűsödtek a gépek, s megváltozott a cég logója, imázsa is. A szolgáltatási kör is bővült: internetes áruházat üzemeltetnek, lehetőség van kártyás pénzfelvételre, lakás-takarékpénztári és banki szolgáltatásokat vehetünk igénybe.





>> Válsághozó változások



A posták jelentősége ugyan a fenti trendek miatt világszerte csökken, itthon az utóbbi évtizedben a várakozásokkal ellentétben a levelek száma főként a bankok, biztosítók küldeményeinek köszönhetően emelkedett, s a mind sikeresebb katalógus-áruházaknak hála látványosan fellendült a csomagforgalom is. Viszont a klasszikus posta-telefon-távirat szolgáltatáshármasból az elmúlt évtizedekben az utóbbi kettő teljesen eltűnt: a gyorsabb levélkézbesítéssel, illetve az SMS és

e-mail terjedésével a távirat elsorvadt, a telefonrendszer pedig önállósodott. Pedig az infrastruktúra kialakításánál még - szociális okok miatt is - épp e két szolgáltatáshoz alkalmazkodtak: egy-egy településen sokszor csak a postán lehetett telefonálni, ott kapott helyet a telefonközpont, s ott lehetett feladni a leveleknél jóval gyorsabb táviratot is. Mára az épületek többségének csak postai szempontból van jelentősége, így a hálózat a gazdaságilag indokoltnál sokkal sűrűbb lett.

A helyzetet súlyosbították az egymást sűrűn követő vezetők ellentétes stratégiai elképzelései is. A pénzhiány miatt minden fejlesztést elhalasztó vegetálást előbb a tőzsdére vitel előkészítése váltotta, majd a tavaly nyáron menesztett Kalmár István a több lábon állás politikáját hirdette meg. Elképzelése szerint a tőkehiánytól és nyomott hatósági áraktól szenvedő posta úgy lett volna nyereséges, hogy más jellegű vállalkozásokba kezd. A lehallgatásbiztos kommunikációt ígérő Tetra felkarolása mellett elektronikus közbeszerzési rendszert fejlesztettek, jelzálogbankot terveztek, biztosítókat indítottak és utazási irodát vettek. A választások után kinevezett új vezetés a tetemes tőkeigényű terjeszkedést irreálisnak ítélve leállította a profilidegen bővítéseket, eladta az utaztatócéget, s a Defend felszámolása után saját cégükbe vitték vissza a pénzszállítási tevékenységet. Közben a korábbi menedzsment által júniusban még 2,9 milliárdra becsült tavalyi veszteség 9 milliárd fölé dagadt, az idén tavasszal pedig sztrájkkal fenyegetőzve követeltek 20-30 százalékos béremelést a szakszervezetek. Ez utóbbi lealkudása ellenére sincs irigylésre méltó helyzetben a vezetés, hiszen az ÁPV Rt. őszi irányelvei szerint a társaságot hamarosan részben privatizálnák, s csak az egyszerű többség maradna közkézben.





>> Racionalizálás



A gondok orvoslására hatékonyságjavításba kezdtek. Felmondtak több szakértői szerződést, beruházási programokat állítottak le, az ügyvédi feladatokat a korábbinál nagyobb arányban bízzák saját jogi osztályukra, és sok, utóbb gazdaságtalannak mutatkozó kiszervezési szerződést is megszüntettek. Lényegesen csökkentik a forgalmazott termékek számát is, miután kiderült: az árbevétel 90 százalékát a több tízezer közül alig 95 termék hozza.

Az új vezetés által meghirdetett paradigmaváltás lényege az alapokhoz való visszatérés. A mai vezetés szerint a posta úgy lehet nyereséges, ha alaptevékenységeire fokuszál, azok hozzáférhetőségét, megbízhatóságát és teljesítőképességét javítja, növeli. Ehhez széles körű modernizációra van szükség, amely hoszszú távon a versenyhelyzet megőrzéséhez is elengedhetetlen, mivel az uniós csatlakozás nyomán hat éven belül teljesen liberalizált lesz ez a szolgáltatási kör.

Éppen emiatt kezdtek bele a jövő februárra elkészülő logisztikai központ kialakításába, ahol a legmodernebb technológiával, a mainál lényegesen gyorsabban és kevesebb hibával válogatják majd szét a küldeményeket. A beruházás jelentőségét jól mutatja, hogy a mai 34 feldolgozó központból a budaörsi elindítása után már csak 18-ra lesz szükség. Ennek révén egy-egy küldeményt a mai 5,4 helyett átlagosan csak négyszer kell majd kézbe venni. A távlati tervek szerint hasonlóan modern, de kisebb, ezért olcsóbb gépek beszerzésével s mindössze 8-12 új regionális alközponttal három alá lehet csökkenteni ezt a mutatót (összehasonlításul: a nyugati átlag 2,2).

Noha a költségcsökkentések eredményeképp ebben az évben 2 milliárdos nyereséget terveznek, nagyarányú elbocsátásra terv sem készült. Ez nem csak a szakszervezetek erejének tudható be: a jelenlegi elavult technológia mellett a mai szolgáltatási szint fenntartásához emberei túlnyomó többségére (egyes becslések szerint legalább 30-32 ezer főre) az ország második legnagyobb munkáltatójának számító postának feltétlenül szüksége van. Márpedig alapvető modernizálásra aligha van esély: egyrészt a mostani bérszínvonal mellett (tavaly 14 ezer dolgozót érintett a minimálbér-emelés) az élőmunka gazdaságosan nem váltható ki fejlett technológiájú s így drága gépekkel, másrészt még a szinten tartó fejlesztésekre is alig sikerül fedezetet találni az alultőkésített cégnél, nemhogy gyökeres technológiai modernizációra. (Tavalyi becslések szerint az utóbbi években elmaradt beruházások pótlása 80-90 milliárdot igényelne.)





>> Bezáró hivatalok



A törvényi előírások szerint postai szolgáltatóhelyet csak a 600 lelkesnél nagyobb településeken kell kötelezően fenntartani, nagyobb városokban pedig 20 ezer lakosonként szükséges egy-egy újabb hivatalt létesíteni. A posta azonban ma túlteljesíti a követelményeket: az előírt nagyságnál kisebb 1200 hazai településből 621-ben - többnyire tetemes veszteséggel - állandó hivatalt tartanak fenn. Az új menedzsment költségcsökkentési koncepciójának részeként ezekben - tekintettel a napi két-három órás nyitva tartásra és a szerény forgalomra - a tervek szerint mozgó posták látnák el a szolgáltatási feladatokat, amelyek eljutnának a többi, jelenleg saját postahelylyel nem rendelkező kis településre is, ahol emiatt javulna a szolgáltatási színvonal.

A 600 és 2000 fő közötti községekben a saját üzemeltetésű hivatalokat ügynökrendszerrel akarják kiváltani. Ebben a konstruk-cióban egy-egy forgalmasabb létesítményben postasarkokat alakítanának ki, amelyek üzemeltetéséhez szakmai segítséget nyújtanának, illetve forgalomarányos jutalék mellett fix támogatást is kínálnak.





>> Uniós változások



Az EU-s csatlakozás miatt 2004-től már az uniós átfutási időt kell biztosítani a hazai küldeményeknél is. Eszerint a feladást követő első nap végére a küldemények 85, a másodikra 95, a harmadikra 99,4 százalékának célba kell érnie. A hazai adatok ehhez képest vegyes képet mutatnak: a csomagokra vonatkozó átfutási időt ma is maradéktalanul teljesítik, ám a leveleknek az első nap 65-66, a másodikon 85, a harmadikon 94-95, a negyediken 99,7 százaléka ér célba. Miközben tehát körülbelül egynapos a csúszás, a küldemények elvesztési aránya az EU-s előírásokban szereplőnek csak a fele.

Bár a kézbesítési irányelveknek várhatóan csak 5-6 év múlva felel majd meg az MP, sok kis faluban már jövőre érezhető változás lesz, hogy januártól minden 2 kilogramm feletti csomagot házhoz visz majd a postás, ahogy tízből kilenc esetben ma is teszi. Várhatóan ugyancsak 2004-től lesz kötelező itthon is az EU ez év januárjában hatályba lépett irányelve, amely a 100 gramm feletti levelekhez, illetve az alapdíjnál több mint háromszor drágább nemzetközi levelekhez kapcsolódó szolgáltatásokat liberalizálta. (Ez az MP belföldi levélforgalmának 6, illetve a levélküldemények 1 százalékát érinti.)

A piacnyitás következő lépcsője várhatóan 2006 lesz, amikor az 50 gramm feletti, illetve az alapdíjat 2,5-szeresen meghaladó küldemények monopolizáltsága szűnik meg. 2009-től az elképzelések szerint a piac teljesen liberalizált lesz, ráadásul szó van a postai szolgáltatások áfamentességének megszüntetéséről is.