IMF-intő Magyarországnak

A költségvetés mielőbbi rendbetételét javasolja a Nemzetközi Valutaalap Magyarországnak - derül ki a pénteken kiadott országjelentéséből. A fiskális konszolidáció nagy részét még az idei és a 2004-es költségvetésekben le kellene vezényelni. A kormány már tavaly érzékelte a versenyképesség IMF által is jelzett csökkenését, ezért megkezdődött az államháztartási deficit fokozatos mérséklése - reagált lapunknak az IMF tanácsaira Csák Csongor, a PM helyettes szóvivője. A hiány a tervek szerint a GDP 4,5, jövőre 3,5 százalékára, 2005-ben pedig 2,5 százalékára eshet.

A valutaalap elsősorban a folyó kiadási tételeknél szorgalmaz megszorítást, így a bérek, az egészségügyi, szociális kiadások és a támogatások lefaragását, a nyugdíjak korlátozását ajánlja. A közszférában reálbércsökkentéssel, illetve racionalizálással lehetne visszafogni a bérjellegű kiadásokat, a korábbi óriási béremelés nem párosult ésszerűsítéssel.

Ezzel kapcsolatban Csák Csongor emlékeztetett: az idén már csak néhány csoport élvezett béremelést, így a bírók, illetve a korábban elfogadott köztisztviselői életpályaprogramban részt vevők.

Ugyanakkor az átfogó gazdasági megállapodást előkészítő dokumentum, amelyre a kormány tett javaslatot a szociális partnereknek, a következő három évben évi 3 százalék alatti reálbéremeléssel számol, tehát szó sincs reálbércsökkenésről - emlékeztetnek szakértők.

A közszféra racionalizálása, ha bátortalanul is, de elkezdődött. A lakástámogatási rendszer küszöbönálló szigorítása - amelyről épp ma lesz egyeztetés a PM-ben -, a lakáskölcsönök állami segítésének visszafogása hozzájárulhat az állami kiadások csökkentéséhez. Az amúgy is alacsony nyugdíjak visszafogása ugyanakkor aligha lenne keresztülvihető, hiszen a nyugdíjak alakulását törvények hosszú évekre előre szabályozzák, bár 1998-ban az Orbán-kormány az előírtnál alacsonyabb emelési mértéket határozott meg.

Az IMF támogatná a kilátásba helyezett adócsökkentés elhalasztását is. A pénzügyi tárca ezzel csak részben ért egyet. Ezt a személyi jövedelemadózásnál nem kívánja megtenni a Pénzügyminisztérium - mondta Csák. Egyrészt az ez évre elfogadott költségvetési törvény már tartalmazza a jövő évi alacsonyabb adómértékeket, másrészt a minisztérium azzal számol, hogy ha alacsonyabbak lesznek az adómértékek, akkor kisebb nominális béremelés is elegendő, ami viszont alapvető a versenyképesség javítása szempontjából - hangsúlyozta. A Magyar Nemzeti Bank csak a mai, monetáris tanácsi ülésén alakítja ki álláspontját az IMF jelentéséről - mondta el lapunknak Missura Gábor, az MNB szóvivője. A valutaalap alapvetően eredményesnek értékeli a monetáris politikát. A jelentés utal arra is, hogy a laza fiskális politika és a gyors béremelkedés nehéz kihívások elé állítja a monetáris politikát, és a laza fiskus csökkenti az inflációs célkövetéses rendszer hitelességét is. A monetáris tanács délutáni ülésén talán elválik az is, milyen új intézkedéseket foganatosít a jegybank a fiskális kiigazítás mielőbbi megkezdésének ösztönzése céljából.

Súlyos megállapításokat fogalmaz meg a valutaalap jelentése - mondta lapunknak Barcza György, az ING Bank elemzője. Ha a piaci szereplők vélekedése megváltozik, csökken a befektetési kedv, akkor a jelenleg szükségesnél jóval nagyobb mértékű költségvetési kiigazításra lehet az elkövetkezőkben szükség. Az IMF jelentése a kamattámogatások fenntarthatatlan szintjére is utal. Az elemző kiemelte, hogy a büdzsé béremelési gyakorlata a magánszféra kereseteit is húzza. Megemlítette, hogy a közszférában alkalmazott fizikai dolgozók bérei például egyharmadával magasabbak a magánszektorban foglalkoztatott társaikénál.

Az IMF bérekkel kapcsolatos megállapításaival egyetért Zsoldos István, a CA IB elemzője. Szerinte az euró bevezetése kizárólag a költségvetési konszolidáció időpontjának a függvénye, utóbbi pedig jórészt politikai kérdés. Strukturálisan ugyanakkor készen fog állni a gazdaság az euró bevezetésére - véli Zsoldos. Az állam szerepe nem nagyobb, mint az EU-országokban, az árliberalizációt pedig a szükséges területen véghez lehet vinni. A pénzügyi tárca által várt 4,5 százalékos hiányt túl optimistának tartja Zsoldos István. Szerinte a GDP 6,3 százalékát is elérheti év végére a deficit.

A Pénzügyminisztérium már megkezdte a deficit mérséklését - reagált a tárca az IMF szigorú bírálatára. A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa ma foglalkozik a valutaalap országjelentésével, amely számos népszerűtlen intézkedésre, többek között reálbércsökkentésre tesz javaslatot. Munkatársainktól

-->