Indul a privatizáció Koszovóban

A privatizációs ügyletek lebonyolításáért az ENSZ-misszió által közel egy éve felállított vagyonügynökség felel, amelynek öszszesen mintegy 400, a volt Jugoszláviára jellemző "társadalmi tulajdonban" lévő vállalat eladásában kell majd segédkeznie. Szerbia és Montenegró kormánya nem ért egyet az ENSZ-kormányzat döntésével, mert szerinte előbb a tulajdoni és hitelvitákat kellene rendezni. Az adminisztrációnak az értékesítésre kiszemelt vállalatok földhasználati jogával kapcsolatos tervei miatt pedig Belgrád a világszervezethez fellebbezett - tudósít a Reuters.

Az 1999 óta hivatalban lévő ENSZ-kormányzat azzal utasította el a privatizáció elhalasztását szorgalmazó érveket, hogy a fejlesztés olcsóbb, mint megvárni a tartomány cégeinek lecsupaszítását, elveszítve azokat a hitelezők számára. Az adminisztráció szerint Koszovót az fenyegeti, hogy fejlesztések nélküli "fekete lyukká" válik, miközben szűk kétmilliós lakossága a nemzetközi segélyektől függ.

Belgrád azonban a tartomány helyzetét rendező ENSZ-határozattal ellentétesnek tartja, ahogyan a magánosítás feltételeit megteremtendő a kormányzat a földhasználat kérdéséről döntött. Ennek értelmében a társadalmi tulajdonú vállalatok által birtokolt földhasználati jogot 99 éves haszonbérletté alakítanák, amelyet azután hitelfedezetként is lehetne használni, megnövelve így az értékesítendő cég értékét. Michael Steiner, az ENSZ koszovói főmegbízottja szerint az elképzelés teljes mértékben összhangban van a kérdéses határozattal.

A szerb és montenegrói kormány viszonya egyre feszültebb a koszovói ENSZ-misszióval. A privatizáció mellett a hatáskörök helyi hatóságoknak való átadása körül folyik a legtöbb vita. Belgrád már azt is kilátásba helyezte, hogy kérvényezi az ENSZ-nél Steiner munkájának felülvizsgálatát.