Intézményes támogatás a pártok holdudvarának

Ugrásra készen várják a pártok, hogy a parlament elfogadja "a pártok működését segítő, tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról", leegyszerűsítve a parlamenti erők szellemi holdudvarának intézményesítéséről és költségvetési támogatásáról szóló törvényjavaslat elfogadását. Azt, hogy a szervezeti és személyi előkészületek a kialakult konszenzus fényében már a törvény elfogadását megelőzően megkezdődtek, egyik pártnál sem ismerték el lapunknak. Tekintve azonban, hogy a jogszabály július 1-jei hatálybalépését követően minden, késlekedéssel töltött nap jelentős összeg elvesztését is jelenti, ez aligha hihető. A kisebb pártok 300 ezer, a nagyobbak egymillió forint körüli összeget veszíthetnek naponta, ha késlekednek alapítványuk bejegyzésével. A képviselők ezért egy olyan rendelkezést is elfogadni készülnek, amely az alapítványok nyilvántartásba vételéről szóló eljárási szabályokat a négy új szervezet számára módosítaná, gyorsabbá téve a bejegyzés szokásos menetét. Az alapítványok ugyanis bejegyzésüket követően azonnal jogosultak az évből hátralevő résszel időarányosan számított támogatásra, amelyet azonnal, egy összegben megkapnak.

A javaslat szerint a pártok alapítványai összességében évente a költségvetés egymilliárd forintjába kerülnek majd. A szervezetek mindegyike részesülne alaptámogatásban - összege minden párt esetében azonos -, illetve egy mandátumarányosan kalkulált kiegészítő támogatásban. Mindkét esetben a képviselői alapilletmény a kiindulási pont: az alaptámogatás összege az éves alapdíj 25-szöröse. Ez a jelenleg 198 ezer forintos alapdíjjal számolva közel hatvanmillió forintot hoz minden alapítványnak. A kiegészítő támogatás minden parlamenti képviselő után járna, mégpedig az éves alapdíj 85 százalékának erejéig. Így a jelenlegi erőviszonyok alapján a legkisebb frakcióval bíró SZDSZ alapítványa százmillió forint alatt maradna, a legnagyobb képviselőcsoporttal rendelkező szocialistáké viszont 418 millió forintot tenne el évente.

Noha az összegeket nem lehet a pártok költségvetési támogatásának kiegészítéseként kezelni - hangsúlyozzák a politikusok -, tény, hogy az alapítványok finanszírozása arányaiban jelentős, mintegy ötvenszázalékos pluszforrást jelent a parlamenti erőknek. A törvényjavaslat szerint az alapítványok a pártok tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységét hivatottak elősegíteni, azaz nem járulhatnak hozzá a pártok működési, kampány- vagy egyéb költségeihez. Ennek ellenőrzésére az Állami Számvevőszék hivatott.

Az idei költségvetési támogatást illetően a javaslat úgy fogalmaz, hogy a parlament felhatalmazza a kormányt átcsoportosításokra az előző évek előirányzat-maradványaiból. A várható gyors alapítást jelzi, hogy minden párt képviselője félmilliárd forintra tette az idei költségvetési támogatás összegét, azaz a fél évre járó kerettel kalkulálnak. Információink szerint a Pénzügyminisztériumban abból indulnak ki, hogy az idén már semmire nincs pénz, ám a tárca aligha tud majd ellenállni. Annál is kevésbé, mivel a konzultációk egy korábbi szakaszában maga Medgyessy Péter kormányfő is rábólintott az elképzelésre.

A német mintára létrehozandó alapítványok fő feladata, hogy továbbképzéseket, konferenciákat szervezzenek, biztosítsák a politikusi utánpótlást, elemzéseket készítsenek az aktuális politikai helyzetről, archiválják a pártok dokumentumait. A hasonló szervezetek minden országban jelentős szereppel bírnak a pártok nemzetközi kapcsolatainak ápolásában is. Az alapítványok létrehozásával kapcsolatos gondolkodás épp a pártok mögötti szellemi holdudvarban kezdődött. A munkában - mások mellett - információink szerint részt vett Ágh Attila, Földes György és Fricz Tamás is. Az itt körvonalazódó egyetértést követően emelte politikai szintre az egyeztetést Dávid Ibolya; az MDF elnöke decemberben kezdeményezett négypárti megbeszélést. A tavasz folyamán a pártok első számú vezetői hozták meg a végső döntéseket. Ilyen volt a támogatás mértéke és az is, hogy a parlamentből kieső pártok az első "házon kívüli ciklusukban" még kapnának támogatást, amelynek folyósítása akkor szűnik meg, ha az újabb választásokon sem tudják átlépni az ötszázalékos küszöböt. A törvényjavaslat szerint automatikusan jogosult a támogatásra annak a pártnak az alapítványa is, amely újonnan kerül be a Házba.

Abban is konszenzus volt, hogy az eddigi magyar gyakorlat a párt által alapított vagy párt közelinek mondott alapítványok költségvetési támogatását tekintve egészségtelen - minden ciklusban saját pártja háttérintézményeit preferálta az aktuális kormány -, ám egyelőre nem tudni, hogy az új alapítványok létrehozása mennyiben befolyásolja ezek sorsát és támogatását.