Keresik az új börtönök helyét

Polgárt, Tiszaújvárost és Szombathelyt vizsgálták meg eddig a büntetés-végrehajtási (bv) intézményrendszer tervbe vett fejlesztése kapcsán az Igazságügyi Minisztérium (IM) szakértői, akik két, egyenként 700-700 férőhelyes büntetésletöltő intézet felépítéséhez keresnek megfelelő helyszínt.

A bv tavaly elfogadott fejlesztési programjának értelmében az elkövetkező években egy-egy teljesen új börtön épülhet az ország keleti, illetve nyugati régiójában. A fejlesztések várhatóan magántőke bevonásával valósulnak meg: a beruházásokat hitelből finanszíroznák, vagy a börtönök tisztán magánpénzből épülnének meg, s a létesítményeket az állam hosszú távú szerződés keretében venné bérbe a kivitelező cégtől.

"A vizsgált települések több szempontból megfelelőek, de egyelőre nem született döntés, sőt a tárca a közeljövőben további helységeket is meg kíván vizsgálni" - közölte lapunkkal Tari Ferenc. Az IM főcsoportfőnöke szerint Szombathelyen mindenképpen célszerű lenne kibővíteni és kitelepíteni a város központjából a jelenlegi börtönt. Az első vizsgálatok szerint mind a dunántúli, mind a két kelet-magyarországi településen van olyan helyszín, amely a lakott területtől megfelelő távolságban van, az infrastrukturális és a megközelíthetőségi követelményeknek megfelel. Valószínűleg a fogvatartottak foglalkoztatására is lenne lehetőség. Bár van, ahol a helyi lakosság első reakciója a beruházás hírére elutasító, több község és város maga jelezte a tárcánál, hogy szívesen helyet adna az elkövetkező években felépítendő létesítményeknek. Az igyekezet nem véletlen: a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) tájékoztatása szerint az új börtönök egyenként 350-350 fő foglalkoztatását tennék lehetővé. Emellett a létesítmények kiszolgálásához szükséges szolgáltatások további munkalehetőséget jelenthetnek.

A költségvetési források szűkössége miatt a magántőke bevonása a bv-intézményrendszer fejlesztésébe évek óta napirenden van. Egyúttal az IM és a BVOP illetékesei minden alkalommal hangsúlyozzák: a magáncégek csak a kivitelezésbe, illetve egyes kiegészítő tevékenységekbe - étkeztetés, foglalkoztatás - vonhatók be, a klasszikus hatósági feladatokat továbbra is az állami szervezetnek kell ellátnia. A tervbe vett két beruházás is ebben a formában valósulhat meg, amelyek értéke egyenként elérheti a 9-10 milliárd forintot. Ugyanakkor a Magyarországon eddig kevéssé alkalmazott konstrukció új eljárási szabályokat igényel, s alkalmazása előtt még az államháztartási törvény egyes pontjait is módosítani kell, mivel a jelenlegi szabályozás értelmében az illetékes állami szervezetek nem vehetnek fel hitelt. Az IM főcsoportfőnöke szerint a lehetséges helyszínek vizsgálata hamarosan befejeződik, ám a beruházásokhoz szükséges döntések meghozatalához elengedhetetlen a jogszabály-módosítások végrehajtása.

"A Public Private Partnership (PPP) konstrukciót alkalmazó állami szervezeteknek legalább 20-30 éves szerződéseket kell kötniük, így az államháztartási törvény módosítására mindenképp szükség lesz, sőt várhatóan a közbeszerzési törvényt is módosítani kell majd" - vélekedett Bartha Árpád, a börtön- és lakásépítési tárcaközi albizottság vezetője. A kormány a közeljövőben tárgyalja meg az állami és magánszféra közös szerepvállalásának lehetőségeiről, illetve az ehhez szükséges változtatásokról szóló előterjesztést. "Reményeink szerint néhány hónapon belül az egyes jogszabályok módosításáról is kormánydöntés születik, s az Országgyűlés is rábólint a változtatásokra. Így a helyszínek kijelölését, a tervek elkészítését és a közbeszerzési eljárások lefolytatását követően év végén vagy jövő év elején a kivitelezési munkálatok is elkezdődhetnek" - tette hozzá Tari Ferenc.