Külügyminiszterek 25-ös körben

A szaloniki EU-csúcs erősítse meg formálisan is, hogy a csatlakozó országok teljes jogú tagként vehetnek majd részt az őszi EU-reformkonferencián, amelynek végeredményét csak az utóbbiak taggá válása után, legkorábban 2004. május 1-jén írhassák alá - szorgalmazta Kovács László Brüsszelben.

Csak a tagországok egyenjogúsága elvén alapuló rendszerek elfogadhatóak, és az ősszel esedékes reformkonferenciának is azon döntései számíthatnak támogatásra, amelyek nem sértik ezt az elvet - állapodtak meg hétfői közös munkareggelijükön a visegrádi négyek, valamint Szlovénia és Ausztria külügyminiszterei. A "hatok" rendszeres egyeztetését az osztrák diplomácia vezetője kezdeményezte, és Bécs ötletét Kovács László szerint az öt közép-európai csatlakozó ország - az ebben a körben most első alkalommal megtartott találkozón - egyöntetűen támogatta.

A magyar külügyminiszter szerint a fentiekkel aligha lenne összeegyeztethető, ha például a konvent fel akarná adni a "minden tagországnak egy bizottsági tag" jár alapelvet, és erősen kérdéses a félévenkénti EU-elnökség rotációjának a megszüntetése is. Az utóbbi esetében ugyanakkor - némileg árnyalva az álláspontot - hozzátette még, hogy elviekben "el lehet képzelni olyan koncepciót", amelyik eltér a mai gyakorlattól, de nem sérti az említett egyenjogúsági elvet (ilyen lehet bizonyos feltételek mellett a több évre szóló "csoportos elnökség" megoldása).

Kovács László az EU-kül-ügyminiszteri tanács ülésén is - amelyen elsőként kapott szót - mindenekelőtt a konventet érintő kérdésekről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a júniusi EU-csú-csig be kellene fejeznie a munkát, ám ha ez valamiért még-sem megoldható, akkor módot kell adni néhány hetes kiterjesztésére.

A magyar diplomácia vezetője szorgalmazta, hogy a júniusi csúcs erősítse meg a decemberi koppenhágai találkozó azon ígéretét, miszerint a konventet követő őszi reformkonferencián a csatlakozó országok is teljes jogú tagként vehetnek majd részt. (A Világgazdaság kérdésére ennek kapcsán kifejtette: mindez testet ölthet olyan állásfoglalásban, amely kilátásba helyezi: anélkül, hogy a leendő tagok vétójoggal rendelkeznének, nem fogadnak el olyan döntést, amelyet a "csatlakozó tízek" elleneznek.)

Kovács arra számít, hogy az őszi reformkonferencia leghamarabb szeptember 20. - a lettországi népszavazás - után kezdhetné meg munkáját (ez lesz az utolsó a tíz leendő tagállamban zajló ratifikációs sorozatban). Mostani felszólalásában is aláhúzta ugyanakkor, hogy a magyar álláspont szerint bármikor is fejeződik be a kormányközi értekezlet, döntéseit leghamarabb csakis az "újak" taggá válásával, azaz 2004. május 1-jén lehessen aláírni. Más kérdés, hogy utána aztán sokat várni sem célszerű, mivel ugyancsak kívánatos, hogy a júniusi európai parlamenti választások idejére már legyen aláírt végső szöveg.