Lassú növekedés az iparban

Az, hogy havonta hektikusan alakul az ipari termelés, egyrészt annak köszönhető, hogy néhány nagyvállalat jelentései jelentősen befolyásolhatják a növekedési mutatót. Egy további ok, hogy az alacsony dinamika mellett néhány olyan időszak is "becsúszik", amikor csökkenést mutat ki a KSH.

Ezzel együtt az adatokban kedvező tendenciaként értékelhető, hogy az exportorientált ipar a külső konjunktúra gyengélkedése ellenére képes lassú, de hosszabb távon egyenletes ütemű növekedésre. Másik kedvező jelenség, hogy az első negyedévben a termelékenység 7,8 százalékkal meghaladta a tavalyi szintet, igaz, ennek ára feltehetően a munkaerő egy részének elbocsátása volt.

Az iparban egyébként nem a túlpörgetett belső kereslet tartja a lelket, hiszen a lakossági fogyasztás forrása - a külső egyensúlyi adatok tanúsága szerint - az import. Ennek megfelelően a belföldi értékesítés gyakorlatilag a 2000. év szintjén áll.

Az exportértékesítések viszont - ha lassan is, de - növekednek. Az első három hónapban például 6,9 százalékos volt az éves dinamika; némi érdekesség: ez nem támasztja alá a külkereskedelmi és folyó fizetési mérlegben látható exportcsökkenést.

A látványos fellendülésre utaló jelek továbbra is váratnak magukra. A külső kereslet növekedésének egyelőre nincsenek jelei, ezért több piaci elemző is úgy gondolja, hogy az év második felében sem köszönt be a várva várt konjunktúra. Ugyanakkor reményt adhat, hogy az utóbbi hónapokban nőttek az ipari megrendelések, különösen az exportra termelő cégek jelentettek növekvő érdeklődést. Ugyanakkor a rendelésállomány szintje továbbra sem haladja meg az egy évvel ezelőttiét. (MI)