Létszámcsökkenés a kancellárián

Vízfejű óriás, a szocialista őskövületek politikai elfekvője, ejtőernyősök gyűjtőhelye - ilyen jelzőkkel illették a koalíciós pártokon belül is az egy évvel ezelőtti kormányváltást követően létrejött Miniszterelnöki Hivatalt. Noha a szocialisták a kampányban kisebb és olcsóbb kancelláriát, kevésbé centralizált államot ígértek, a kormányalakítás körüli alkuban ez elbukott: a 667 fővel átvett hivatal az ősszel elérte a megemelt, 780 fős engedélyezett létszámkeretet. A növekedést ugyan a kiemeltnek tekintett feladatok kancelláriára helyezésével indokolták, valójában az MSZP-n belüli erőviszonyok és alkudozások nyomán kellett több politikust szerephez juttatni. Így míg a kabinetben számos "külsős" kapott szerepet Medgyessy Péter saját döntése alapján, a kancellária megtelt az MSZP korábbi években meghatározó politikusaival.

Úgy tűnik, a miniszterelnöknek egy évre volt szüksége ahhoz, hogy megerősödve felülírhassa tavalyi kényszerű döntéseit, és "parkolópályára" tegye a MeH államtitkárait. Igaz, miután sikeres és népszerű - s az MSZP is vezet a felmérések szerint -, már nincs is érdemi ellenállás akaratával szemben. A szocialisták egyre jelentősebb része látja úgy, hogy a jövője akkor biztosított, ha Medgyessy Pétert támogatja.

A kormányalakítás óta az első - a kormányfő szempontjából sikeres - erőpróbának a Kiss Elemér lemondásával kialakult helyzet gyors megoldása volt tekinthető. Medgyessy Péter akkor szinte csak az új kancelláriaminiszter-jelölttel, Kiss Péterrel egyeztetett, és az itt született megállapodást jelentette be előbb a MSZP felső vezetésének, majd a két koalíciós frakciónak. Emlékezetes: ekkor döntöttek az új, EU-koordinációs tárca nélküli miniszteri poszt létrehozásáról és az azt betöltő Juhász Endre személyéről, s a kancellária "profiltisztításáról", a Nagy Sándor és Baráth Etele vezette államtitkárságok "leadásáról". A főpróba után már nem is a módszert, hanem csapatát tesztelte Medgyessy Péter: többen saját stábjából is bizalmi vizsgának minősítették, hogy a május 1-jei hosszú hétvégére szánt bejelentés időzítését és tartalmát is sikerült titokban tartani. Ez azt is jelzi: bár a Medgyessy Péter által még miniszterelnök-jelöltként az MSZP-vel kötött megállapodás egyeztetést ír elő a kormányátalakítást megelőzően a párt országos elnökségével, ez a fajta konzultáció formálissá vált. Pedig a megállapodást éppen olyan biztosítéknak szánták, amely megköti a párton kívüli kormányfő kezét. A miniszterelnök erejét nemcsak a MeH átalakítása jelzi, hanem a sportminisztérium élén történt váltás is: az MSZP választmányi elnöke, Jánosi György sem őrizhette meg posztját.

A MeH-átszervezés első lépéseként Kiss Péter kinevezésével az ottani szakterületeket felügyelő politikai államtitkárságok előbb a közigazgatási egyeztetés csúcsáról, a közigazgatási államtitkári értekezletekről szorultak ki, most pedig öt államtitkárság immár a két új tárca nélküli miniszter hivatalához, illetve a gazdasági minisztériumhoz kerül. Kérdéses, ez ténylegesen mekkora létszámcsökkentéssel jár: bár az egyes hivatalok apparátusai jelentősek, nem biztos, hogy azok papíron is kikerülnek a MeH-ből. A kancellária törzsapparátusa a letisztult feladatokhoz igazodva alig lenne több háromszáz főnél, ám elképzelhető, hogy a távozó államtitkárságok, bár függetlenné válnak a MeH-től, működési költségeik alapján továbbra is a kancellária fejezetében szerepelnek. A MeH Kiss Péter nyilatkozatai szerint a véglegesen befejezett átalakítást követően a kifejezetten az összkormányzati háttérmunkát, illetve a miniszterelnököt segíteni hivatott hivatalként működhet.