Magyar kereskedelmi felvetések

Első ízben vesznek részt a jövőre csatlakozó országok az EU kereskedelempolitikával foglalkozó, úgynevezett 133-as bizottságának ülésén. A holnapi tanácskozást ma konzultáció előzi meg. A napirenden a csatlakozással kapcsolatos kérdések szerepelnek, így azok is, amelyekről a napokban már szó esett Bukarestben Pascal Lamy kereskedelmi főbiztos és a jelöltek találkozóján.

E kérdések közül az egyik: problémákat okoz, hogy a belépéskor a csatlakozóknak fel kell mondaniuk nemzetközi kereskedelmi megállapodásaikat, ám vannak olyanok, amelyekhez hasonlóakat más uniós tagországok érvényben tartanak bizonyos harmadik országokkal. Emiatt Magyarország több tengerentúli partnere már jelezte, nem fogadja el a megállapodások magyar felmondását. Miután van precedens az ilyen megállapodások továbbélésére, Budapest szeretné maga is kiaknázni ezt a lehető-séget, mondta lapunknak Major István, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára.

Egy további, ugyancsak magyar részről felvetett probléma az EU harmadik - ezen belül is a kelet- és a délkelet-európai - országokkal folytatott kereskedelempolitikáját érinti. Brüsszel ugyan meghirdette a "szélesebb Európára", illetve az "európai gazdasági térre" vonatkozó kezdeményezését, ám az érintett államoktól Magyarország mégis olyan visszajelzéseket kapott, hogy bizonyos fenntartásokkal fogadják a bővítést. Elsősorban Ukrajnában, Moldovában, Szerbiában tartanak ugyanis attól, hogy egyfajta gazdasági vasfüggöny ereszkedik majd le határaiknál. Budapest arra kérte Brüszszelt, hogy mielőbb kezdjen intenzív párbeszédet az érintett országokkal, eloszlatandó ezeket a félelmeket. (NVZs)