Mérséklődő területi különbségek
Megállt a regionális különbségek növekedése 2001-ben Magyarországon - ez a legfontosabb megállapítása a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatainak. A korábbi trend megtörése a fejlettebb régiók (különösen Fejér, Vas és Veszprém megye) lassulásának, stagnálásának, illetve az elmaradottabb területek gyors növekedésének a következménye. Utóbbi elsősorban a mezőgazdaság jó eredményeinek tudható be, amely főként a keleti országrész teljesítményét húzta fel - mondta a sajtótájékoztatón Bagó Eszter, a KSH elnökhelyettese. Pest megye is látványosan javította relatív pozícióját, elsősorban a szolgáltatások, a logisztikai tevékenység és a távközlési ágazat fejlődése miatt.
Ám a területi különbségek - a mostani kedvező adatok ellenére - még mindig magasak. A legfejletlenebb Nógrád megyében az egy főre jutó GDP mindössze 28 százaléka a budapestinek, a közép-magyarországi és az észak-alföldi régió között pedig 2,41-szeres a különbség.
Az a tény, hogy a 2001-es általános gazdasági lassulás mellett mérséklődtek a területi különbségek, a nemzetközi tapasztalatokkal is egybevág. Általában ugyanis az országon belüli reálkonvergencia erősödése figyelhető meg akkor, ha a konjunktúra gyengül. Nem támasztják alá viszont a megfigyelés másik oldalát a hazai fejlemények.
Az elmélet szerint ugyanis gyengülő világgazdasági teljesítmény mellett - hosszabb távon - az országok közötti különbségek mérséklődnek. Ezzel szemben Magyarország és az Európai Unió fejlettségbeli különbsége csökkent: az egy főre jutó GDP az unió átlagának 52,8 százalékára rúgott 2001-ben, míg egy évvel korábban még 49,8 százalékos arányt mért a KSH. Valószínű azonban, hogy hosszabb távon mégis érvényesül a dekonjunktúra felzárkózást mérséklő hatása, így lemaradásunk az EU-hoz képest akkor csökkenhet jobban, ha a világgazdaság magára talál - mondja Gáspár Pál, az ICEG kutatóintézet vezetője.
A hosszabb távú belső folyamatokat figyelve egyébként megfigyelhető néhány megye relatív pozícióinak látványos elmozdulása: Pest például (a 19 megye és a főváros közül) 1994-ben még majdnem sereghajtó volt a fejlettségi listán, most már a kilencedik. Komárom-Esztergom megye a tizedik helyről ugrott előre az ötödikre, Hajdú-Bihar és Békés viszont a 90-es évek közepén még a középmezőnyben volt, ma már inkább a szegényebb megyék közé tartozik.
A közép-magyarországi régió fejlettsége Budapest szárnyalásának is köszönhetően még jobban kiemelkedik. Immáron az európai uniós átlag 83,5 százalékára tehető az egy főre jutó GDP, a főváros pedig már 8 százalékkal fejlettebb, mint az uniós átlagszint. (Ugyanakkor az is igaz, hogy a nagy gazdasági központok számai általában nagyobbak a valóságosnál, mert a hozzáadott érték egy részét a vonzáskörzetből "ingázók" állítják elő.)
Gyakran felmerül a régiók módosításának igénye oly módon, hogy minden magyarországi régió a 75 százalékos uniós szegénységi küszöb alá kerüljön. Ennek 2007-től lenne jelentősége, mert ekkortól veszik figyelembe a nemzeti statisztika regionális adatait. (Addig az ország egésze szegénynek minősül.) A leggyakrabban elhangzó ötlet, Nógrád megye hozzácsatolása a fejlettségi sorból "kilógó" közép-magyarországi régióhoz, nem oldaná meg ezt a problémát - mondják a KSH szak-emberei. Nógrád ugyanis olyan kis súlyú, hogy nem húzná le eléggé a GDP 43,9 százalékát előállító középső régió teljesítményét.
