Mérséklődött a bérkiáramlás

Mérséklődött a bérkiáramlás dinamikája az első negyedév végén. Márciusban 10,8 százalékos volt a reálkeresetek éves növekedése, szemben a januári 17,6-del. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felülvizsgált adatai szerint az első három hónap átlagos bővülése kisebb lett a vártnál: a bérek 13,7 százalékkal értek többet az egy évvel korábbinál.

Bár a 12 hónap során mért bővülés még mindig magas, ezt egyre inkább a tavalyi bérdöntések okozzák, az idén már mérséklődni látszik a keresetek növekedési üteme. Ugyanakkor a termelékenység emelkedését még mindig messze meghaladja a reálbér-dinamika. Az iparban az első negyedévben csak 0,2 százalékos hatékonyságjavulás valósult meg.

A gazdaság teljesítőképességéhez igazodó bérpolitikához való visszatérés azért lenne fontos, mert e nélkül folytatódik a nemzetgazdaság eladósodása, és - ha nincs látványos hatékonyságnövekedés - a versenyképesség romlása. A versenyszektorban már látszódnak a korrekció jelei: márciusban 7,9 százalékra mérséklődött a reálbér-emelkedés üteme. Így már nincs nagyságrendbeli különbség a termelékenység és a kereset növekedése között.

Sokkal kevésbé látszik a konszolidálódás a költségvetési szektorban. Itt átlagosan 10 ezer forinttal magasabbak a nettó bérek, mint a versenyszférában, ráadásul a növekedési ütemek között is majdnem 10 százalékpontos a különbség.

Az utóbbi időben a költségvetési szektorban alkalmazásban állók száma is látványosan emelkedett, ez a folyamat azonban most megszakadt. Márciusban már 9 ezer fővel kevesebb alkalmazottat számolt a KSH, mint egy hónappal korábban.

Az államháztartás pénzügyi folyamataiért aggódó elemzők a bérnövekedéssel párhuzamosan emelkedő alkalmazotti létszámban a gazdálkodás fegyelmezetlenségének jelét látták. Ha a létszám nem csökken, az államháztartási bértömeg 18-22 százalékkal is emelkedhet - figyelmeztetett a jegybank legutóbbi inflációs jelentésében. (MI)