Néha nem lesz magyar szavazat

Az uniós jegybank döntéshozó testületében jelenleg az eurót használó tizenkét ország képviselteti magát, amelyek mindegyike rendelkezik szavazati joggal. A fordulópont akkor következik be, amikor tizenötre nő az egységes valutát használó országok száma: ekkortól - gyakorlati megfontolásokból - rotációs rendszert léptetnek életbe, tehát nem minden ország képviselője szavaz majd minden egyes ügyben.

Az országok szavazási gyakoriságát gazdasági súlyuk alapján határozzák meg. A két figyelembe vett tényező a GDP összege, illetve az adott országban működő pénzintéztek mérlegfőösszege. Ez alapján két csoportba sorolják a tagállamokat; Magyarország értelemszerűen a második kategóriába tartozik majd, tehát a legnagyobb államoknál ritkábban vehet részt a voksolásban.

Változik a helyzet, amint az euróövezet tagállamainak száma eléri a huszonkettőt. Ekkortól három csoportra osztják őket: az első csoportban az öt legnagyobb állam lesz, 4 szavazattal (tehát minden ötödik esetben maradnak ki a voksolásból). A második csoportba az összes ország fele, a harmadikba pedig a maradék tartozik majd, és az előbbi csoportnak 8, utóbbinak 3 szavazaton kell osztoznia. Magyarország a modellszámítások szerint (még Bulgária és Románia felvételével együtt is) éppen befér a második csoportba, ami viszonylag előnyös pozíciót jelent; 25 euróövezeti országgal számolva 62 százalék lenne az ország szavazási gyakorisága. Az EKB hattagú igazgatóságának viszont továbbra is minden kérdésben megmarad a szavazati joga, valamennyi fázisban, az euróövezet tagállamainak számától függetlenül.