Némi derűlátás az eurózónában
Hároméves rekordszintre emelkedett a munkanélküliség az eurózónában. A most közétett márciusi adatok szerint ugyanis a ráta 8,7 százalékos. Az előző hónaphoz mért egytized százalékpontos növekedés mintegy százezer új munkanélkülit jelent, márciusban ugyanis az állástalanok száma elérte a 12,2 millió főt. Bár korábban a 8,8 százalékos érték is elképzelhetőnek számított, elemzők szerint a mostani helyzethez az is hozzátartozik, hogy a gazdálkodók ismételten a létszámkeretek mérsékléséről adnak híreket. A bő 80 millió fős Németországban a szolgáltatási szféra márciusi adata a munkanélküliségi ráta 13 hónapja tartó növekedését hozta, a francia piacon minden idők legalacsonyabb foglalkoztatási szintjét mérték, Olaszországban négy hónap távlatában immár két alkalommal is visszaesést regisztráltak.
A kedvezőtlen adatokkal egyidőben látott napvilágot a beszerzési menedzserindex, amely növekvő optimizmust tükröz. Az eurózóna szolgáltató vállalatai főként az iraki konfliktus csillapodása miatt lettek derűlátóbbak.
A relatív derűlátás ellenére a szektor továbbra is zsugorodik, így a Reuters által megkérdezett kétezer vállalat kibocsátási indexe még mindig a semlegesnek számító 50-es érték alatt, 47,7-nél található. Elemzők ennél kedvezőbb értékre számítottak. A kedvezőtlen tendenciát ugyanakkor némileg ellensúlyozza, hogy a várakozásokat tükröző alindex jóval a márciusi 59,6-es érték fölé, egészen 62,6-re emelkedett. Ez az indikátor a piaci szereplők következő tizenkét hónappal kapcsolatos várakozásait tükrözi.
A szolgáltatószféra tényleges kibocsátási adatainak értékeléséhez összehasonlítási alapként kínálkozik, hogy az Egyesült Államokban áprilisban váratlan bővülés volt tapasztalható, a mutató 47,9-ről 50,7-re emelkedett.
A valutaunió tizenkét országában ráadásul az újonnan kötött üzleteket számba vevő index áprilisban 17 havi mélypontra, a korábbi 47,3-es szintről 46,7-es értékre csúszott. A kedvezőtlen tendencia elsősorban a vezető német gazdaság pesszimista adataival magyarázható, Németországban ugyanis még a várakozásokat tükröző index is az 50-es határ alatt maradt. A szolgáltatószféra tényleges kibocsátása azonban a márciusi 43,3-ről 44,6 százalékra javult, és az új megbízások állománya is növekedést mutatott. Olaszországban a szolgáltatószektor növekedése 17 hónap után először fordult át negatívba, a geopolitikai bizonytalanságok nyomán ugyanis számos megrendelést töröltek. Az index így a márciusi 52,2-es szintről 49,8-re süllyedt. A jövőt azonban itt igen derűlátóan ítélik meg a szereplők, az ezt jelző mutató ugyanis elérte a 77-et. Franciaországban a szolgáltatószféra kibocsátása is növekedni tudott, a korábbi 50,9 után az április érték 51 feletti. Az új beruházások elmaradása igen erőteljesen éreztette hatását a vendéglátó- és szállodaiparban.
Az eurózóna gazdaságainak mintegy kétharmadát adó szolgáltatási szférában az átlagos ár is csökkent a korábbi időszakhoz képest, ami elsősorban a társaságok által az ügyfelek megnyerése, illetve megőrzése érdekében adott árkedvezményeivel magyarázható. Az inputköltségek ezzel egyidejűleg azonban növekedtek, igaz, az euró importra kiható erősödése nyomán az elmúlt havinál némileg lassúbb ütemben. (MDE)
