Osztrák tranzit: magyarok nélkül?

Az osztrák EU-csatlakozáskor bevezetett úgynevezett ökopontrendszer lényege, hogy minden áthaladó teherautó után bizonyos mennyiséget levonnak a jármű regisztrációja szerinti ország számára meghatározott ökopontkeretből - hogy pontosan mennyit, azt a jármű által kibocsátott káros anyagok mennyisége határozza meg. A törékeny ökoszférájú alpesi völgyek élővilágának védelmét célzó rendszer az idén decemberben lejár, meghosszabbításáról azonban a hosszas egyeztetések dacára sem sikerült még megegyezni. Miközben ugyanis a miniszteri tanács Ausztria egészére kiterjesztené a rendszert, az együttdöntési joggal rendelkező Európai Parlament továbbra is csak az eddig érintett völgyekre (például a Brenner-hágóra) korlátozná. Az ügyben várhatóan az EU-ban ilyen nézeteltérések esetén szokásos egyeztetési eljárásban kell majd dönteni.

A magyar fuvarozókat érzékenyen érintheti a rendelettervezetből következő exlex állapot, különösen akkor, ha a miniszteri tanács álláspontja kerekedik felül. Ezért hazánk (akárcsak Lengyelország) egyeztetési eljárást kezdeményezett, s jelenleg is várja az unió reagálását. Szakértők szerint azonban szinte biztosra vehető, hogy a megoldást a csatlakozó országok, köztük Magyarország bevonása jelenti majd az ökopontrendszerbe. A kormány bejelentette, hogy szeretne részesedni az ökopontokból, méghozzá olyan módon, hogy a jelenleg érvényben lévő kétoldalú tranzitegyezmények által biztosított áthaladási lehetőségeket számítanák át ökopontokra, s ezt a mennyiséget növelnék meg a forgalom természetes növekedése által támasztott pluszkereslettel (amit független szakértők 3-10 százalék közé becsülnek előzetesen).

Kérdéses persze, hogy az unió elfogadja-e a növelési igényt, hiszen a rendszerben minden évben egyre kevesebb ökopontot osztanak szét a tagállamok között. A tényleges mennyiségről tehát kemény tárgyalások várhatók. "A magyar fuvarozói szakmának mindenesetre minél több ökopontra lenne szüksége" - véli Karmos Gábor, a NIT Hungary vezetője, aki szerint komoly versenyképességi kérdés, hogy ne Szlovákián és Csehországon keresztül lehessen csak eljutniuk például a délnémet tartományokba a magyar fuvarozóknak.

Karmos Gábor szerint a jelenlegi rendszerben rendelkezésre álló áthaladási lehetőség is kevés a szakma számára. Ma két jogalapon lehet áthaladni Ausztrián: egyrészt a közlekedési miniszterek európai konferenciája (CEMT) által kiállított multilaterális engedélyekkel, amelyekből maximum 96 darabot szerezhet egy ország egy évre (ezek évente több tranzitutat tesznek lehetővé, egy vállalkozóra szólnak, aki különböző járművek kabinjában is elhelyezheti az engedélyt, de egyszerre természetesen csak egyben), másrészt az egyetlen tranzitútra szóló egyedi, bilaterális engedélyekkel, amelyekből ma 55 ezer áll rendelkezésre. Az ökopontrendszer az utóbbiak helyét foglalja majd el, a CEMT-engedélyek rendszere a magyar csatlakozást követően is fennmarad.