Párizsnak az a célja, hogy a költségvetés hiányát jövőre leszorítsa a háromszázalékos plafon alá - jelentette ki Francis Mer gazdasági és pénzügyminiszter a brüsszeli bizottságnak arra a tegnapi állásfoglalására reagálva, amely a várakozásnak megfelelően (VG, 2003. május 5. és 7., 2. oldal) felszólította Franciaországot, hogy legkésőbb 2004-re a stabilitási paktumban engedélyezett határ alá csökkentse GDP-arányos költségvetési hiányát. Prioritásaink tiszteletben tartása mellett is szükségünk van költségvetési fegyelemre, hogy kiadásainkat elfogadható szinten tarthassuk, és a hiány irányzata csökkenő legyen - mondta a miniszter. A kormány a deficitcsökkentésre "van mobilizálva" - nyilatkozta a Le Monde szerint a kormány szóvivője, aki azt is megerősítette, hogy a nyugdíjreform miatt is nyomás alatt lévő Jean-Pierre Raffarin kormányfő személyesen felügyeli a kérdést.
Az Európai Bizottság - tűnik ki a tegnap délelőtt megtartott brüsszeli ülés közleményéből - azt kívánja Párizstól, hogy október 3-ig dolgozza ki azokat az intézkedéseket, amelyek már az idén kötőféket tesznek a kiadásokra, de csak 2004-től várja el a hiány leszorítását az egyezményes három százalék alá. A brüsszeli testület attól tart, hogy a háromszázalékos plafon francia be nem tartása nem ideiglenes fejlemény, minthogy annak hátterében nem áll sem súlyos gazdasági visszaesés, sem a kormány hatáskörén kívüli esemény.
Éppen ezért a tulajdonképpeni kiváltó okok - a közkiadások növekedése, adócsökkentések - irányzatának megfordítását várja el. A francia kormány azonban az adócsökkentésekből nem óhajt engedni, mert szinte ez az egyetlen olyan választási ígérete, amelynek teljesítésével ellentételezni tudja a különféle megszorító reformintézkedések hatását. Egyben arra számít, hogy az adócsökkentés következtében növekedő vásárlóerő a másik ágon visszatermeli az állami bevételeket.
Szóvá tette még a bizottság azt is, hogy a francia államadósság ugyancsak meghaladhatja az idén az engedélyezett 60 százalékos GDP-arányos szintet, s jövőre ennek mérséklését is szükségesnek mondta.
Abszurd dolog recessziós fenyegetés idején a költségek csökkentése és az adók növelése, amint azt az Európai Bizottság kéri, a nevetségesen stabilitási és növekedési paktumnak félrekeresztelt okmány előírásaira hivatkozva - írta egy korábbi vezércikkében a londoni The Economist, amely szerint a közpénzügyek hoszszú távú rendbetételét csak akkor szabad elővenni, ha már növekedésnek indultak a gazdaságok.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.