Reuters-felmérés: euró 2008-tól

A Reuters által elemzők körében végzett felmérés szerint hazánk Lengyelország és Szlovénia mellett tagja lesz annak a hármas országcsoportnak, mely 2005-től az úgynevezett ERM2 rendszeren belül nemzeti fizetőeszközét az euróhoz köti. Hazánk számára az elemzők a 245 forintos euróárfolyamot tartják a leginkább elfogadhatónak a rögzítés szintjének meghatározásakor. Csehország várhatóan csak egy évvel az említett országokat követően válik az árfolyam-mechanizmus részévé.

A csatlakozó államoknak hivatalosan két évet kellene eltölteniük a rendszeren belül, bizonyítva ezzel alkalmasságukat az euró átvételére. Ennek ellenére a konszenzusos vélemény szerint az egységes fizetőeszköz bevezetése ehhez képest valamennyi országban egy évet késni fog, így Magyarország Szlovéniával és Lengyelországgal karöltve 2008-ban, Csehország pedig 2009-ben válthatna a jelenlegi nemzeti fizetőeszközökről az európai devizára. A késlekedés legfőbb okaként az elemzők a túlköltekező költségvetéseket és az euró bevezetése iránti elkötelezettség lanyhulását említik.

A hazai bérszínvonal gyors ütemű növekedését és a kormányzat túlköltekezését látja az ország első körös eurózóna-csatlakozását leginkább veszélyeztető tényezőnek Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.

A Bloomberg hírügynökségnek tegnap nyilatkozó jegybankelnök feszültséget érzékel a magyar gazdaság életében, amely elsősorban a fent említett két tényezőnek köszönhető. Ebből adódóan a jegybankelnök a vártnál kedvezőbb áprilisi inflációs adatok ellenére sem lát most teret a monetáris politika további lazítására, így a közeljövőben kamatcsökkentés sem valószínűsíthető.

A Magyar Nemzeti Bank elnökének véleménye szerint az infláció szintje 2005-ben elérheti az euró átvételéhez szükséges mértéket - az idei december/decemberi inflációs előrejelzés az áprilisi 3,9 százalékos adat után 4,6-re módosult -, a magas költségvetési deficit azonban az eurócsatlakozást könnyen 2008 utánra tolhatja.