Széles eszköztár a kis cégek támogatására

Az Európai Unió vállalkozásfejlesztési programjai keretében számos akcióval segíti a kkv-k finanszírozását. Az alkalmazott technikák körében egyre inkább előtérbe kerülnek a visszatérülő, illetve a kockázatmegosztást segítő eszközök - tájékoztatta lapunkat Schifner Marianna, a kkv-tárgyalási fejezet szakértői munkacsoportjának vezetője.

Az unió kkv-k finanszírozását segítő pénzügyi programjaiért elsősorban az Európai Befektetési Bank (EIB) többségi tulajdonában lévő Európai Beruházási Alap (EIF) felel. Az EIF célja, hogy hitelgaranciák nyújtásával, vagy a hitelezési kockázattal összefüggő más költségek átvállalásával megkönnyítse a befektetői tőke részvételét a kkv-kben, azok transzeurópai hálózataiban és innovációs beruházásaiban. Az EIF nem áll közvetlen kapcsolatban a kkv-kkal, nem vesz részt egyedi befektetési és hiteldöntésekben. A programok megvalósítására pénzügyi közvetítőkkel szerződik. A nemzeti pénzügyi közvetítő intézmények (bankok, garanciatársaságok, kockázatitőke-alapok) bonyolítják le a programokat, beleértve az információszolgáltatást és a kiválasztási eljárást is.

Az EIF az úgynevezett SME Guarantee Facility programban viszontgaranciát nyújt a tagállamok pénzügyi közvetítő intézményeinek. 2001-2005 között 8 milliárd eurós hitelösszeg, 2,5 milliárdos garancia és 203 millió euró támogatás áll rendelkezésre. A program négy speciális alrendszerből áll:

1. a hitelgarancia-program a legfeljebb 100 alkalmazottat foglalkoztató, gyors növekedésű vállalkozások finanszírozását segíti

2. a mikrohitelgarancia-program a mikrovállalkozások kis összegű kölcsöneit támogatja

3. a tőkegarancia-program viszontgaranciát nyújt a legfeljebb 250 fős vállalkozásokba befektető társaságok garanciakonstrukcióihoz

4. ICT-hitelgarancia konstrukció, amely az információtechnológiai ágazatban az 50 fő alatti vállalkozásokat preferálja

Létezik ezenfelül egy speciális vállalkozásfejlesztési program is, amely 2001-2005 között 450 millió euróval gazdálkodik. A hivatalos nevén "többéves vállalkozások és vállalkozói kezdeményezések, különös tekintettel a kkv-re" programhoz Magyarország 2002. október 15-étől az EU-tagországokéval azonos feltételekkel kapcsolódott.

A program fő területei:

- a vállalkozások versenyképességének és növekedésének ösztönzése a tudásalapú gazdaságban

- vállalkozói kezdeményezések támogatása

- vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése és szabályozási környezetének egyszerűsítése

- vállalkozások finanszírozási keretfeltételeinek javítása

- a közösség információs rendszeréhez, szolgáltatásaihoz, programjaihoz, hálózataihoz való könnyebb hozzáférés biztosítása és az azok közötti összhang megteremtése

Az állami támogatásokra vonatkozó rögzített szigorú előírásoknál kedvezőbb szabályok érvényesek a kkv-kre, hiszen e szektor fejlesztése, a cégek méretéből fakadó természetes hátrányok mérséklése és az új szereplők piacra lépésének segítése - megfelelő keretek között - nem torzítja a gazdasági versenyt. A beruházásaik támogatásintenzitása és a támogatott beruházás elszámolható költségeinek aránya a vállalkozások területi elhelyezkedésétől függően eltérő mértékű lehet. Az elsődleges joganyagot a maastrichti szerződés tartalmazza. A kis összegű támogatások (az érzékeny ágazatok, például a szállítás kivételével) azonban nem esnek a szerződés hatálya alá. Az úgynevezett de minimis szabály a hároméves időszak alatt 100 ezer eurót meg nem haladó állami támogatásokra vonatkozik.

Sokkal nagyobb dotációs öszszegek állnak azonban a kkv-k rendelkezésére az uniós regionális politika keretében. Az Európai Unió regionális politikája a pénzügyi szolidaritáson alapul, amelynek megvalósítása során a tagállamok közösségi költségvetési befizetéseiből a kevésbé fejlett régiókat és szociális csoportokat támogatják.

A strukturális alapok a kkv-k pénzügyi támogatásának fő forrásai az Európai Unióban. Az alapok 2000-2006. évi keretéből 16 milliárd euró szolgál a szféra támogatására. Ezen segélyek kiegészítik, de nem helyettesítik a nemzeti programokat, azokhoz hozzá kell rendelni a tagállami finanszírozást. Egy adott projekt közösségi támogatása az összköltség meghatározott százaléka lehet.

Az Európai Bizottság a vállalkozások üzleti környezetének fejlesztéséről és egyszerűsítéséről szóló ajánlása szerint a kormányoknak és a vállalkozói szervezeteknek együtt kell működniük a jogi és pénzügyi szabályozás felülvizsgálata és egyszerűsítése érdekében. A vállalkozásindítás megkönnyítéséhez célszerű bevezetni az "egyablakos ügyintézést", az egységes adatlapot és azonosító rendszert. A működés első éveiben indokolt az adó- és az adminisztratív terhek mérséklése. Folyamatosan értékelni kell, hogy a szabályozás milyen hatást gyakorol a vállalkozókra, különösen a kisvállalkozásokra, s ehhez konzultálni kell e szektor közösségeivel. Ahol lehet, a kisvállalkozók számára egyszerűsített eljárásokat kell alkalmazni.

Az unió folyamatosan arra törekszik, hogy megvalósítsa az adózási akadályoktól - beleértve a jövedelemadókat is - mentes, egységes európai piacot, és számos jogszabály született a kisvállalkozások adó- és adminisztratív terheinek enyhítése érdekében is. A vonatkozó bizottsági ajánlás az adórendszer kisvállalkozásokat érintő kedvezőtlen hatásainak semlegesítése érdekében felszólítja a tagállamokat arra, hogy az egyéni vállalkozók részére biztosítsanak választási jogot a személyi jövedelemadó, illetve a társasági adó szerinti adózás között, vagy korlátozzák a visszaforgatott nyereségre kivetett adót a személyi jövedelemadózásban.

A közelmúltban a hozzáadottérték-adóval (áfa) kapcsolatban két új direktívát fogadtak el, amelyek csökkentik a kkv-k határon átnyúló kereskedelméhez kapcsolódó terheket, valamint egyszerűsítik az áfaadminisztrációs kötelezettségeket, például a számlázási követelményeket.

Az Európai Bizottság ajánlása szerint a vállalkozások fennmaradása, folyamatossága érdekében a kkv-k - beleértve az egyéni vállalkozásokat is - öröklését, vagy ajándékozás útján történő megszerzését, valamint átalakulását a vagyonszerzési adókban, illetékekben és cégbejegyzési díjakban indokolt kedvezményben részesíteni.

A miniszteri tanács 2000 júniusában fogadta el a kisvállalkozások európai chartáját, amely a közösségi stratégia fő irányait tartalmazza. A dokumentumot 2002 áprilisában minden tagjelölt állam, így Magyarország is aláírta. A charta tíz pontban foglalja össze, hogy a tagállamok milyen eszközrendszerrel ösztönözzék a kis- és középvállalkozások fejlődését. A vállalkozói ismeretek minél korábban megkezdődő oktatása, a hatékonyabb szabályozás, a szakmai ismeretek és az információszerzés biztosítása, az információs és üzleti tevékenységet támogató rendszerek kiépítése, a kisvállalkozói érdekek hatékonyabb uniós és nemzeti szintű képviselete szerepel többek között a célprogramban.

Az adózás terén a fő feladat: alkalmassá tenni az adórendszereket arra, hogy honorálják a sikert, ösztönözzék a vállalkozások növekedését, megkönnyítsék a kisvállalkozások létrehozását és utódlását. Hogy a kisvállalkozások könnyebben juthassanak pénzügyi szolgáltatásokhoz, megszüntetik a páneurópai tőkepiac létrehozása, valamint a pénzügyi szolgáltatások és a kockázati tőke akcióterv megvalósítása előtt álló akadályokat. A hitelekhez és vállalkozói tőkéhez való hozzájutás megfelelő feltételeinek kialakításával javítják a bankok és a kisvállalkozások közötti kapcsolatot.