Szigor vár a szennyezőkre
Hatékonyabbá válhat azon külföldi cégek polgári jogi felelősségre vonása, amelyek a szomszédos országokban folytatott tevékenységükkel környezeti kárt okoznak Magyarország területén, legalábbis ezt célozzák a határokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatával, valamint az ezáltal keletkező károk felelősségi kérdéseivel foglalkozó, most tető alá hozott egyezmények. Mint Persányi Miklós, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium múlt héten hivatalba lépett új vezetője lapunk kérdésére elmondta: az európai környezetvédelmi miniszterek Kijevben megrendezett konferenciáján 22 ország írta alá az utóbbi egyezményt, s további államok képviselői is jelezték, hogy csatlakozni kívánnak a megállapodáshoz (a szomszédos államok közül egyelőre Románia és Ukrajna írta alá).
Magyarország számára, mint a 2000-es tiszai ciánszennyezés is megmutatta, a legnagyobb veszélyt a folyóvizek szennyezése jelenti, de a most aláírt egyezmény hasonló esetben - a megállapodást aláíró államok vonatkozásában - hatékony segítséget nyújthat a szennyező vállalatok felelősségre vonásához, valamint a kártérítési igények érvényesítéséhez.
A résztvevők csütörtökre tervezték a Kárpátok keretegyezmény aláírását, amely a környezetvédelmi együttműködés, valamint a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése kapcsán fűzheti szorosabbra az aláíró országok kapcsolatait. Még szerda este került sor a környezetvédelemben való társadalmi részvétel erősítését célzó aarhusi egyezményhez kapcsolódó jegyzőkönyv aláírására, amely a szennyező anyagok kibocsátásáról szóló adatok kapcsán garantál az eddiginél nagyobb nyilvánosságot.
Mint Persányi Miklós elmondta: a résztvevők között komoly véleménykülönbség alakult ki a nukleáris létesítmények biztonságával összefüggő információk hozzáférhetőségéről, amelynek kapcsán felszólalásában a jelenleginél szélesebb nyilvánosság garantálása mellett foglalt állást. (NIG)
