Szócsaták csapdájában a WTO
Május 31-én lejár az a határidő, amelyet a folyó - dohai forduló néven ismert - körtárgyalás-sorozat keretében az ipari vámcsökkentés főbb számainak elfogadására megszabtak. Hasonló határidő volt december végén, amikorra a szegény államok gyógyszerszabadalmak alóli mentességét kellett volna fő vonalaiban jóváhagyni, illetve március végén, amikorra a mezőgazdasági szubvenciók csökkentésének tervezetéről kellett volna megállapodni. Ez utóbbi két időpontot szintúgy nem sikerült betartani.
A - helyenként éles transzatlanti szembenálláshoz vezető - viták láttán békéltető kampányba kezdett a brit pénzügyminiszter. Gordon Brown szerint Európának és Amerikának félre kellene tennie az itt-ott kicsinyes vitákat, és teljesen nyílt kereskedelmi, illetve befektetési kapcsolatokat kellene kialakítania. A kereskedelmi korlátok lebontásával Európa több mint 100 milliárd eurót nyerhetne, ennél valamivel szerényebb öszszeggel pedig az USA gazdagodhatna.
A kétoldalú gazdasági kapcsolatokat leginkább fenyegető viszályok sorából a Reuters kiemeli a génkezelt amerikai élelmiszerek európai bevitelének útjában álló akadályokat, illetve az emiatti, súlyos nézeteltéréseket, amelyek ügyében Washington a WTO egyeztető fórumához folyamodott, vélt igazságának elismertetése végett. Ebben a kérdésben annyival javult az EU pozíciója, hogy Egyiptom a héten bejelentette, kilép az amerikai indítványt támogató államok sorából, így az USA a későbbiekben csak Kanada és Argentína közvetlen támogatásával vehet részt a vitában. Kairó - a Reuters értesülése szerint - azt követően szállt ki az EU-ellenes kezdeményezésből, hogy az unió fogyasztóvédelmi szervezete levélben fejezte ki rosszallását az egyiptomi kormány Amerika melletti kiállása miatt.
A Washington által a WTO-hoz - génkezeltség ügyében - benyújtott panasz kezelése során először két hónapig az érintett két félnek kell külön egyezkedést folytatnia. Ha ez eredménytelen marad, akkor Washington for-mailag is benyújtja keresetét, ezt követően pedig egy, akár másfél évig is tartó WTO-vizsgálat veszi kezdetét. Az EU a maga részéről ismételten megerősítette, hogy a megoldást a végtermékeknek a génkezelt eredetre utaló címkézésében keresi, amivel lehetővé tennék a fogyasztók számára a tudatos választást.
Az EU és az USA kétoldalú viszonyát terhelő viták között egyébként változatlanul ott van az agrártámogatás és -bevitel szabályozásának ügye, az adókedvezmények formájában a termékek és szolgáltatások széles körére nyújtott amerikai exportszubvenció, továbbá az amerikai acélbevitelre kivetett pótvámok kérdése.
