Tíz év alatt 27,7 milliárd forint

A korszerűsítés egyik célja - mondta Apatini Kornélné -, hogy önfenntartó legyen a rendszer. Az is fontos, hogy a jelenleginél szélesebb vállalkozói kör számára legyen elérhető a konstrukció. Nem utolsó szempont az sem, hogy azoknak nyújtson kedvezményes hitelt, akik még nem banki ügyfelek, de a mikrohitel révén megerősítve azzá válnak.

A továbbfejlesztés egyik alternatívája, hogy az Országos Mikrohitel Alap (OMA) terhére folytatnák a mikrohitelezést a helyi vállalkozói központok (hvk) közreműködésével. Ez azonban korlátozott forrást jelent, hiszen függ a törlesztésektől. A másik alternatíva szerint banki, takarékszövetkezeti forrásra támaszkodnának.

Apatini Kornélné nem titkolta, hogy a szaktárca a lépcsőzetes mikrohitelezést támogatja. Az első fokozatban történne a legkisebb vállalkozások hitelezése a jelenlegi rendszer szerint az OMA keretében. Ennél maximum hárommillió forintot vehetnének igénybe a mikrovállalkozások. A második fokozat a Széchenyi-kártya konstrukció, amely júliustól már ötmillió forint forgóeszközhitel felvételét teszi lehetővé. A harmadik fokozat a banki és takarékszövetkezeti forrásokra építene, ehhez a tárca 30-40 százalékos kamattámogatást nyújtana, és a konstrukcióhoz csatlakozna a Hitelgarancia Rt. is. A kis- és középvállalkozói hitelprogram negyedik fokozata az Európa-hitel. Ennek keretében a szféra 10-500 millió forint közötti kedvezményes hitelhez juthat. Apatini Kornélné elmondta, hogy a mikrohitelezési program továbbfejlesztéséhez kormánydöntésre van szükség, hiszen a jelenlegi hatmilliós plafonról is a kabinet határozott.

Braun Márton, az MVA ügyvezető igazgatója elmondta, hogy adataik szerint 1992 és 2002 között összesen 21 186 vállalkozó vett fel mikrohitelt, 27,7 milliárd forint értékben.