Többfrontos csata a cukorpiacon

Nem született négypárti megállapodás a mezőgazdasági bizottság múlt keddi ülésén arról, hogy a cukor jövedéki termék legyen - derül ki a testület tárgyalási jegyzőkönyvéből. A bizottság azt szeretné elérni, az import és a belföldi forgalmazás jobban ellenőrizhetővé váljon. Ennek érdekében felhatalmazta a négy parlamenti párt kijelölt képviselőit, hogy

készítsenek cukorszabályozási anyagot, illetve szükség esetén határozattervezetet terjesszenek a parlament elé. Emellett felhívta a kormány figyelmét, hogy a hazai répatermelők és cukorgyártók érdekében importvédelmi intézkedéseket kell hozni.

A négypárti munkacsoport alapvető feladata, hogy gyorsítsa az illetékes tárcák közötti szabályozási egyeztetéseket - mondta lapunknak Karakas János MSZP-s képviselő. Az elképzelések szerint a behozatalnál pénzügyi letéthez kötött engedélyezési rendszert kellene működtetni a "jóval haloványabb" hatású mostani monitoringszabályozás helyett. Így el lehetne érni, hogy az importüzletek után gyorsan "fantomizálódó" kis cégek felhagyjanak az importtal. Utóbbiak a cukrot általában azért hozzák be, hogy abból hamisított "bor" készüljön. A borhamisítás visszaszorítása érdekében felmerül a hazai cukorértékesítés szigorúbb ellenőrzése is - közölte Karakas. Szerinte az 50 kilogramm feletti (nagy tételnek számító) kiskereskedelmi forgalmazásban számlaadási kötelezettséget kellene bevezetni, illetve - francia mintára - elő kellene írni, hogy zsákos vagy ömlesztett kiszerelésben csak nagy felhasználók vehessenek cukrot (a kisfogyasztók egykilós formában juthatnának a termékhez).

A vámosok több mint két éve szorgalmazzák a pénzügyi kormányzatnál, hogy végeztessenek el egy számítást, milyen hatásokkal járna, ha a cukor bekerülne a jövedéki törvény hatálya alá. Azért tartják ezt fontosnak, mert a cukor kiválóan alkalmas erjesztett italok, így hamisított bor előállítására. Ráadásul igen gyorsan végezhető ez a tevékenység, így nem könnyű a felderítés.

Információink szerint nem azt sürgetik, hogy jövedéki termék legyen a cukor, hanem azt szeretnék elérni: szigorodjon a cukorforgalmazók, -importőrök, -nagykereskedők adminisztrációs kötelezettsége. Ha ugyanis megfelelő bizonylatok alapján készülnek a nyilvántartások, mód nyílik arra, hogy a termék útját folyamatosan nyomon kövessék.

Ők is javaslatban fogalmazták meg, hogy a kiskereskedőknek bizonyos mennyiség fölött kötelezően számlát kellene kiállítaniuk - a lakossági fogyasztási szokásokat figyelembe véve 50 kilónál érdemes meghúzni a határt -, s arra a kereskedőnek rá kellene vezetnie, hogy további értékesítés esetén ez a dokumentum már nem alkalmas a termék eredetének igazolására. (Ez a gyakorlat egyébként a jövedéki termékek értékesítésekor is.)

Több szakértő a gyorsabb intézkedések érdekében eleve azt szorgalmazza, hogy az illetékes tárcák a problémákat rendeletekkel kezeljék a hosszabb ideig tartó törvénymódosítás helyett. A Cukoripari Egyesülés (CIE) pedig úgy tájékoztatta lapunkat, hogy a cukor az EU-ban sem tartozik a jövedéki termékek közé.

A hazai gyártókat képviselő CIE nem értene egyet a cukor jövedéki termékké nyilvánításával, de támogatná a szigorúbb ellenőrzés bevezetését. Koczka Zoltán, a szervezet igazgatója lapunknak elmondta: az egyesülés azt szeretné, ha a változtatások valóban átfogóak lennének, vagyis az itthon előállított cukor forgalmazása mellett az importált árura is kiterjednének. A hazai piacot ugyanis a behozatal ma már komolyan zavarja, mivel az első három hónapban mintegy 12 ezer tonna cukor érkezett az országba, szemben a korábbi időszak 10 ezer tonnás egész éves átlagával. Az ágazat szereplői - a vámok növelését kérve - korábban piacvédelmi eljárás megindítását kezdeményezték a gazdasági tárcánál, de ez ügyben információink szerint még nem született döntés. (BJA-HL)



A gyártók számára az uniós csatlakozás időpontjától, tehát 2004. május 1-jétől lesz kötelező az EU által előírt cukorilleték megfizetése. A Pénzügyminisztérium számításai szerint mintegy 7,09 millió euró jöhet be évente ezen a címen, aminek 75 százalékát kell Brüsszelnek átutalni, a maradék egynegyed rész - a beszedés költségeinek fedezésére - hazánkban marad. A cukorilletéket első ízben 2005-ben kell majd Brüsszelnek átutalni, miután csak ekkor válnak ismertté az első, uniós tagként megkezdett gazdálkodási év eredményei (ez a cukor esetében júliustól júliusig tart). (TG)