Változó feladatok a bortörvényben

A szőlőültetvények telepítését és kivágását a hegyközségek helyett a megyei földművelésügyi hivatalok engedélyezik a jövőben - derül ki a bortörvényhez készített módosításcsomagból. Az agrár- és az igazságügyi tárca előterjesztését a múlt héten fogadta el a kormány. FVM-es szakértők szerint a változtatásokat az EU szorgalmazta, mert a hegyközségi rendszerben nem látott kellő garanciát arra, hogy a szigorúan szabályozott telepítéseknél és kivágásoknál a visszaéléseket ki lehet szűrni a csatlakozás után. Ezért kell átvenniük az engedélyezési feladatokat az állami hatóságként működő megyei FVM-hivataloknak.

A szőlőültetvények kataszteri nyilvántartása viszont a megyei hivataloktól a hegyközségekhez kerül. A kataszternek tartalmaznia kell az ültetvények és a használók azonosító adatait, a feldolgozó- és tárolókapacitásokat, a termékértékesítési információkat. A módosítást alapvetően az indokolja, hogy az FVM-hivataloknál nem épült ki a nyilvántartás. Az uniós belépés után viszont pontos adatokra lesz szükség ahhoz, hogy a magyar kifizetőügynökség az ágazati támogatásokat közvetíteni tudja (hasonló okokból pontos nyilvántartás kell az őszibarack- és körteültetvényekről is).

A hegyközségek mellett szól, hogy német mintára kialakították a nyilvántartási rendszer alapvető feltételeit - közölte Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára. A kataszter teljessé tétele érdekében a törvénymódosítás úgy rendelkezne, hogy 2003. november 30-ig a szükséges adatokat be kell jelenteniük mindazoknak, akik árutermelő ültetvényeket használnak. A KSH-nak át kellene adnia a 2001-es ültetvényi összeíráskor keletkezett statisztikai információkat. A teljes körű és naprakész nyilvántartás kialakításához a kormány adatszolgáltatási kötelezettséget írna elő azok számára is, akik nem hegyközségi területen termelnek. Ez 20-30 ezer hektár elszórt szőlőterületet érintene. Információt kellene szolgáltatniuk tevékenységükről azoknak a házikerti szőlőbirtokosoknak is, akik termékeiket legalább részben értékesítik.

A 93 ezer hektáros mai szőlőterület csatlakozás utáni bővítéséhez nyújthat lehetőséget, hogy a törvénymódosítás visszamenőleges újratelepítési jogot teremtene azokra a szőlőterületekre, amelyekről az ültetvényeket 1996. május 1-je után engedélyezett módon vágták ki. Ez azért fontos, mert az unió - amely alapvetően nem járulna hozzá új ültetvények létrehozásához - a belépés után is tiszteletben tartaná a korábbi szabályozás alapján keletkezett újratelepítési jogot. Eddig azonban a magyar bortörvény ilyet nem tartalmazott. Bár a mostani módosítás elvileg mintegy 15 ezer hektárnyi volt terület csatlakozás utáni támogatott újratelepítését tenné lehetővé, szakértők szerint az EU még kifogásokat emelhet az utólagos intézkedés miatt. Többen úgy vélik, hogy hosszabb távon csupán 75 ezer hektárnyi ültetvényre lesz szükség Magyarországon, ami a 93 ezer hektáros mai terület csökkentését követelné meg a bővítés helyett.

A törvénymódosítás fontos eleme a napi standolás ismételt bevezetése a vendéglátóhelyek számára, amellyel kapcsolatban - mint arról már beszámoltunk (VG, 2003. május 22.) - nemcsak a parlamentben, hanem az érdekeltek körében is nagy vita bontakozhat ki a közeljövőben.