Versenyképességi aggodalmak

Medgyessy Péter tegnap vezető gazdasági szakértőkkel találkozott, hogy megvitassák, milyen módon lehetne az ország versenyképességét javítani. A miniszterelnök információnk szerint úgy fogalmazott, hogy a problémák megoldására hajlandó reális javulással kecsegtető konfliktusok felvállalására is.

A találkozóra annak fényében került sor, hogy a versenyképesség miatt aggódó vállalatvezetők a múlt héten gyengébb forintot és az euró bevezetési időpontjának kitolását sürgették a PM-ben, majd az IMF takarékosságra szólította fel a kormányt. Ezt követően Demján Sándor, a TriGránit Rt. elnöke hétfőn az üzleti körök nevében négypárti konszenzust szorgalmazott a vállalati adók csökkentése, az olcsóbb államigazgatás, a gyengébb forint és a szakképzés javítása mellett, az MKIK pedig friss adatai alapján a tőkebeáramlás erőteljes lassulására hívja fel a figyelmet.

A megbeszélésen részt vevő Oblath Gábor, a Kopint Datorg szakértőjének véleménye szerint a jelenlegi gazdasági pálya instabil, s igen sérülékeny. A mostani viszonylagos egyensúly csak annak köszönhető, hogy a vállalatok megtakarítottak, amit a lakossági fogyasztás és a költségvetés szívott fel. Ha azonban a beruházások meglódulnának, a rendszer menthetetlenül válságba kerül. Így az is kérdéses, hogy egy esetleges gazdasági fellendülést ki tudnánk-e használni.

Éppen ezért - a lakáshitelezés visszafogása mellett - a lakosság szemléletének megváltoztatásával, a megtakarítás presztízsének emelésével kellene a megtakarítást ösztönözni a fogyasztással szemben.

A résztvevők egyöntetűen úgy vélekedtek, hogy folyamatos, határozott korrekcióra van szükség, nem sokkszerű beavatkozásra vagy drasztikus restrikcióra. Ehhez konszenzust kell teremteni a kormány, a Nemzeti Bank és a szakszervezetek között. A felvetések szerint kézben kell tartani a bérkiáramlást, fejleszteni kell az infrastruktúrát, csökkenteni kell a vállalati adóterheket, és a privatizáció mellett javítani kell az állami szervezetek gazdálkodását is.

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa szerint a francia, a német és az olasz gazdaság egyaránt szerkezeti problémákkal küzd, miközben az Egyesült Államok tavalyi fellendülése egyáltalán nem gyűrűzött be. Ezért támogatni kell a vállalatok piacainak diverzifikálását, mivel ma túlzottan is az uniós kapcsolatok dominálnak.

A résztvevők szerint a legfontosabb feladat a mostani csodavárás felszámolása: csak a vállalkozások tényleges erősítésével lehet elérni, hogy ha a várt fellendülés bekövetkezik, ténylegesen profitálhassunk belőle. A gondok egyik előidézőjének tartott magas vállalati bérkiáramlás okát részben abban látták a szakemberek, hogy az infláció évekig tartó tendenciózus alultervezése után a gazdasági szereplők az utóbbi két esztendőben egyszerűen nem hitték el, hogy az áremelkedés üteme a tervek szerint csökken. Így az elmúlt évek egyik legfontosabb tanulsága az, hogy a gazdaságpolitika nem lehet büntetlenül hiteltelen.



Az MKIK szerint a magasabb hozzáadott értéket termelő tevékenységek honi letelepítését kell ösztönözni a működőtőke-beáramlás növelése érdekében. Versenyképességünk gyengült, s a költségelőnyök ugyancsak csökkentek. Magasak a bérköltségek és az adóterhek is, s a helyi adók egyfajta második nyereségadóként funkcionálva különösen csökkentik a nettó jövedelmet. A befektetéseket elsősorban a beruházásokhoz adott támogatással s nem jövőbeni adók elengedésével kellene ösztönözni. A Smart Hungary felgyorsítását sürgető MKIK elengedhetetlennek tartja a képzési, szakképzési rendszer megújítását, az infrastruktúra fejlesztését. Az elmaradott térségekben megvalósuló, hosszú távú feldolgozóipari befektetéseknél a bérterhek egy részét átvállalhatná a költségvetés.