Vonzó állásajánlatok az EU-intézményeknél

Június 24-én déli 12 óráig lehet jelentkeznie annak, aki be szeretne kerülni az Európai Unió múlt héten meghirdetett 625, kifejezetten magyaroknak szánt állásainak valamelyikére. Nem célszerű azonban az utolsó pillanatig várni - figyelmeztet a hivatalos pályázati kiírás -, mert már a jelentkezés is viszonylag bonyolult, többlépcsős folyamat, és ha valamelyik lépcsőfoknál "elszáll" az internetkapcsolat, könnyen kicsúszhatunk a határidőből, ami pedig automatikusan a pályázatból való kizárásunkat jelenti.

Jelentkezni ugyanis az interneten kell, a pályázatok lapunk honlapján keresztül is elérhetőek (www.vg.hu), vagy megtalálhatóak az új munkatársak kiválasztását valamennyi uniós intézmény számára végző irodája, az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) honlapján is (www.europa.eu.int/epso). Papír alapú jelentkezést az unió csak olyanoktól fogad el, akik írásban jelzik, hogy valamilyen fogyatékosságuk miatt nem képesek elektronikus úton szerencsét próbálni (ebben az esetben levelet kell írni az EPSO Info-Recruitment, C-80 0/48, B-1049 Brussels címre). Fontos tudni, hogy egyszerre csak egy meghirdetett állásra lehet jelentkezni, aki többre is megpróbál, automatikusan kizárják.

A precizitás és az átgondoltság egyébként is a legfontosabb erények közé tartozik a jelentkezés során - vélik egybehangzóan a lapunk által megkérdezett, névtelenséget kérő szakértők. A pályázatok elbírálása során ugyanis kizárólag a megkövetelt feltételek teljesítése és a versenyvizsgákon nyújtott teljesítmény számít, amit viszonylag objektíven bírál el az EPSO. A magyar kormányzatnak semmilyen befolyása nincs a most meghirdetett állások betöltésére, azt kizárólag az EPSO végzi, ami garancia lehet, hogy a hazai politikai megfontolások vagy az államigazgatáson belüli állandó harcok nem gyakorolnak hatást arra, ki kerül be végül is az uniós intézmények személyi állományának úgynevezett tartalékalapjába.

Utóbbi egyúttal azt is jelenti, hogy nem kapnak azonnal uniós állást a most meghirdetett pályázatok győztesei sem. Az említett 625 fős keret egyfajta indikatív keretszámnak tekinthető: az EU azt célozta meg, hogy az új tagok személyzeti-intézményi integrációjára saját maga számára meghatározott, 2010-ig tartó átmeneti időszak végére ennyi magyar alkalmazottja legyen a közösség jelenleg összesen közel harmincezer embert foglalkoztató intézményeinek. Ennek megfelelően konkrét állásajánlatot akkor kap majd a tartalékalapba bekerült szerencsés, amikor valamelyik uniós intézmény valamely, számára megfelelő posztja megürül. Ekkor az érintett intézmény (egyrészt, ha egyáltalán betöltheti az üresedést, másrészt, ha nem belső verseny útján kívánja betölteni) elkezdhet "mazsolázni" a tartalékalapban lévő jelöltek között, majd a számára szimpatikussal személyes interjú révén állapodik meg. Nem véletlen, hogy Finnország 1995. januári csatlakozása után 11 hónap telt el, amíg az első finn nemzetiségű tisztviselő ténylegesen A kategóriás alkalmazott lett az Európai Bizottságnál.

Ez a rendszer persze komoly problémát is jelenthet egy-egy sikeresen pályázó számára. A most meghirdetett pályázatok nyerteseinek nevét ugyanis 2003 első hónapjai táján teszi közzé az unió hivatalos lapja, az Official Journal - tényleges uniós állást viszont sokuk majd csak 2006, 2007 táján, vagy akár még később kap majd. Annak érdekében, hogy jelenlegi munkahelyük (megtudva, hogy néhány éven belül uniós intézményhez tá-

voznak) ne sújtsa őket szankciókkal "hűtlenségükért", jogszabályi módosításokra van szükség, amelyről az integrációs kabinet, majd a kormány a tervek szerint még a nyári szünet előtt dönt.

A mostani pályázatok során elsősorban szakmai gyakorlatot még nem szerzett jelölteket várnak. Ez nem azt jelenti, hogy ne lehessen pályázni néhány éves szakmai gyakorlattal is, de ha valakinek van ilyen, az jobban teszi, ha megvárja az ősszel kiírásra kerülő A7-es, A6-os vagy LA7-es, LA6-os pályázatokat, ezek révén jobb, alsó, középvezetői állásokba kerülhet. Persze lehet úgy is dönteni, hogy inkább alacsonyabb szinten lép be valaki az uniós közigazgatásba, és alulról járja végig a szamárlétrát, de az előírtnál magasabb végzettség vagy a szakmai gyakorlat a most meghirdetett pályázatoknál önmagában még nem jelent előnyt. Az őszi vizsgáknál is kizárólag a rátermettség alapján döntik el, ki kerül be, csupán a legfelső kategóriákat jelentő A1-es és A2-es vezetők kiválasztásánál folytatnak le speciális eljárást, vagyis vonják be a magyar kormányzatot is a döntésbe.

A felvételi vizsga valamennyi most meghirdetett állásnál írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsga első része feleletválasztós teszt angolul, németül vagy franciául, az A8-as állásoknál a választott szakterületről (40 százalék), az EU-integráció főbb fejleményeiről (20 százalék) és általános készségekről (40 százalék). A második rész esszéírás, szintén angolul, németül vagy franciául, amelynek során a választott szakterületen meglévő tudás, az elemzői és összefoglalókészség és a vázlatkészítési képesség felmérése a cél. Végül az esszét saját anyanyelvén is össze kell foglalnia a jelöltnek. A szóbeli vizsgára már csak a legjobban teljesítők jutnak be, ez voltaképpen beszélgetés a jelölttel, annak felmérése céljából, hogy meg tud-e felelni az állás által támasztott követelményeknek. A beszélgetés során a választott szakterület témái, az EU-integráció és a közösségi politikák egyaránt szóba kerülnek, s igyekeznek azt is megvizsgálni, hogy alkalmas-e a jelölt multikulturális közegben való munkára.

A most meghirdetett állásoknál nem előny az, ha valaki az államigazgatásból érkezik, mint ahogy az sem hátrány, ha semmilyen munkatapasztalata nincs még, vagy csak a magánszférában dolgozott eddig. A jelentkezők a versenyvizsga helyéről és időpontjáról elektronikus úton kapnak tájékoztatást, azt azonban már most tudni lehet, hogy a budapesti helyszín mellett egy vidéki és egy brüsszeli helyszínen lehet majd egy időpontban vizsgázni (a vidéki helyszín valószínűleg Debrecen lesz).

És aki bekerül? A nyugat-európai viszonylatban nem kiemelkedően magas fizetések mellé igen magas követelmények és erős leterheltség társulnak. Az EU olyan alkalmazottakat keres, akik képesek gyorsan megragadni a komplex problémák lényegét, rugalmasan tudnak alkalmazkodni a gyakran változó körülményekhez és hatékonyan kommunikálnak munkatársaikkal, illetve főnökeikkel (egyes állásokban kifelé is). A sikeres pályázónak "kezdeményezőkészséget és kreativitást kell tanúsítania, erős motiváció mellett. Gyakran kell nyomás alatt dolgoznia, önállóan és csapatban is képesnek kell lennie alkalmazkodni a multikulturális munkakörnyezethez. Készen kell állnia szakmai tudása fejlesztésére egész pályafutása során" - tanácsolja a jelentkezőknek a felvételiztető iroda. Az EPSO-nak a tapasztalatok szerint a nehézségek hangsúlyozásával sem sikerül elriasztania a jelölteket: egy nemrég zárult felvételi körben például a jelenlegi tagállamok állampolgárai közül 1645-en pályáztak A8-as kategóriájú mezőgazdasági tisztviselőnek a meghirdetett 100 tagú tartalékalap helyeire. Ennek nyilvánvaló oka az, hogy az EU intézményei rendkívül biztos állásokat, és ha nem is teljesen automatikus, de viszonylag könynyen kiszámítható előrelépési esélyeket kínálnak. Kirúgni valakit EU-intézményből csak az állományi szabályzat nagyon durva megsértése esetén szokás (igaz, ezek közé tartozhat például az uniós döntéshozatal "szennyesének" nyilvános kiteregetése is).