A PM átalakítaná a helyi adót

A pénzügyi tárca a helyi adózás átalakítását tervezi - mondta lapunknak Veres János, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára. A vállalkozásokat a mainál kisebb mértékben szeretnék terhelni az iparűzési adóval, ami javítaná versenyképességüket. A vonatkozó törvényt igazságossági és a mainál dominánsabb ösztönzési elemekkel akarják kiegészíteni. Felvetődött a helyi adóztatás német szabályoknak megfelelő átalakítása.

Németországban az iparűzési adó alapja a korrigált nyereség. A sávos adó mértéke telephelytől függ, például az 50 ezer euró nyereséget kitermelő német vállalkozónak helytől függően évi 1300-2000 euró iparűzési adót kell fizetnie. (Magyarországon az iparűzési adó a korrigált árbevétel legfeljebb 2 százaléka.) Döntés még nincs.

A magyarországi cégek régóta bírálják az iparűzési adó jelenlegi formáját. A Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága szerint az EU egyetlen államában sincs olyan forgalmi típusú iparűzési adó, mint nálunk. Ráadásul ez az adó nem versenysemleges. A termelő és kereskedelmi cégek árbevételükből bizonyos tételeket levonhatnak, ám a holdingtársaságok és szolgáltató központok - noha esetenként jóval magasabb hozzáadott értéket érhetnek el - nem érvényesíthetnek levonást. Ezért nem is telepednek meg Magyarországon.

A többi adónemnél Veres János szerint lényeges változás nem várható. A jövő évre szóló adókoncepció részleteit a közeli hetekben véglegesíti a PM. Az evában legfeljebb kisebb finomítás lesz. A PM nem látja időszerűnek a társasági adó átszabását sem, mert a 18 százalékos kulcs, a különféle adókedvezményeket figyelembe véve, már ma is mindössze 10 százalék körüli effektív adóterhelést jelent. Az áfa- és a vámszabályozás jövő évi módosításával pedig a költségvetés likviditása miatt kell óvatosan bánni - figyelmeztet az államtitkár. (2004 májusától a vámbevételek nagy részét már a közösségi költségvetésbe kell utalni, s az áfaalapú befizetéseket is teljesíteni kell. Az EU-tól inkább novembertől juthatunk forrásokhoz.) Az szja jövő évi táblájáról már tavaly döntött az Országgyűlés.

Az iparűzési adó radikális átalakítása javíthatná Magyarország romló nemzetközi versenyképességét. Legutóbb az Ecostat jelentette: míg 2001-ig a Közép-Európába áramló tőke egyötöde jutott Magyarországra, addig tavaly alig hét százaléka. (Igaz, ez részben a privatizáció eltérő ütemezésének tulajdonítható.)

Az érdek-képviseleti szervezetek régóta szorgalmazzák az iparűzési adó eltörlését, vagy átalakítását. A helyi adóval gyakorlatilag megduplázódik a társasági adó - mondta lapunknak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Az adó eltörlését javasló Fáth Péter, az AmCham ügyvezető igazgatója szerint a kieső bevétel pótlására a személyi jövedelemadó-bevétel nagyobb részét kellene az önkormányzatoknál hagyni, ez érdekeltté tenné őket abban, hogy a betelepülni szándékozó cégek előtt vonzóbbá tegyék településeiket.

A Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaságának elemzése szerint a környező országok egyre kedvezőbb társasági adófeltételeket kínálnak. 1996-ban régiónkban még átlagosan 31,29 százalékos volt a társasági adó kulcsa, ez mára 22,38 százalékra csökkent. Legutóbb Szlovákia jelezte, hogy 2004-től 19 százalékos kulcsra tér át. Lettország és Litvánia korábban 15 százalékra csökkentette a társasági adót. Lengyelországban 22, Csehországban 31 százalékos ez az adó. Igaz, Írországban 12,5 százalékos a társasági adó, Ciprus pedig 10 százalékos kulcs bevezetését tervezi, de Magyarország ezzel együtt sem kínálja már a legkedvezőbb feltételeket.

Fáth Péter szerint a társasági adó 6 százalékpontos, 12 százalékra való csökkentésével Magyarország előnyhöz jutna a külföldi tőkéért folyó versenyben. A lépés 100 milliárd forintos bevételkieséssel járna, de az alacsonyabb adókulcs javítaná az adómorált. (1995-ben a társasági adókulcs megfeleződött, ám az ebből befolyt bevétel 15 százalékkal nőtt.) A 12 százalékot három évre elosztva is el lehetne érni, ekkor a költségvetést sem érné egyszeri negatív hatás - érvel az AmCham ügyvezetője.

Az alacsonyabb társasági adó egyébként segítene Magyarországon tartani az off-shore cégeket is, amelyek a 3 százalékos kedvezményes adó 2005-re tervezett megszüntetése miatt távozni készülnek. Igaz, bekerülnének a rendes társasági adót fizető cégek körébe, de az adóalap-módosító tételekkel tényleges adójuk a 12 százaléknak mindössze a fele lenne.

A Világgazdaság által megkérdezett szakértők az áfa 25 százalékos felső kulcsát is magasnak tartják. Az EU-ban ennél általában 5 százalékponttal alacsonyabb ez a forgalmi adó, de Palócz Éva, a Kopint-Datorg szakértője szerint a monetáris unióra készülő Magyarország a csökkentés terheit költségvetési okokból nem vállalhatja. Fáth Péter, valamint Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers üzletágvezető cégtársa szerint sokkal nagyobb gond az áfa-visszaigénylés hosszú, 6-12 hónapos időtartama, amit rövidíteni kellene.