Áttörés a konvent munkájában
Az ősszel esedékes reformkonferenciához jó kiindulópontnak minősítette Balázs Péter magyar nagykövet az összeállt szövegtervezetet, szerinte az egyaránt kellő garanciákkal bír a magyar szempontból alapvetőnek tekintett intézményi hatékonyság és a tagállamok közötti egyenlőség szavatolásához.
A siker előzményeihez tartozik, hogy miután a múlt csütörtöki ülés nagyobbik része a delegációk különböző "koalíciói" által készített módosítási javaslatok megvitatásával telt, a konvent elnöksége késő estére újabb szövegvariánssal állt elő. Elvben ennek további módosítására is sor kerülhetett volna péntek délelőtt, ám ekkor már senki nem nyúlt az addigra kiérlelt tervezethez. Szakértők szerint emögött alapvetően annak felismerése állott, hogy az adott időhatárok között jobb kompromisszumot már aligha lehetett volna elérni. Cserébe, ha a meglévőt kellő határozottsággal üdvözlik, azzal bizonyos fokig garantálhatják is, hogy az őszi kormányközi konferencia résztvevői már ne nagyon tudjanak az eddig elért eredményekből érdemben elvenni. Másfelől a még nyitott kérdések megoldatlansága sem feltétlen tűnt drámainak annak fényében, hogy ősszel még mindig lehetséges lesz tovább finomítani az eddig kialkudott képleteken.
A leendő alkotmányozó szerződés megszületésével egyetlen, egyszerűsített szövegtervezet nyújthat majd egységes jogi alapot az Európai Unió létének és működésének. Fontos vívmány, hogy mintegy megduplázódhat az Európai Parlament beleszólási joga az uniós döntéshozásba, és formálisan is a közösségi politikák részévé válhat a bel- és igazságügyi együttműködés nagy része. Eldőlt, hogy mégiscsak lehet majd két és fél évre választott elnöke az Európai Uniónak, ám mandátuma behatárolt lesz, így kizárólag az állam- és kormányfői szintű Európai Tanács munkáját koordinálhatja, az utóbbiról azonban külön leszögezték, hogy nem lehet törvényalkotói jogköre. Befejezett ténnyé vált az is, hogy az uniónak közös külügyminisztere lehet, aki mandátumát a tagállamok külügyi tanácsától kapja, viszont alelnökként az Európai Bizottság külkapcsolatait is felügyeli.
A bizottsági témakörnél végül átment az a kezdeményezés, hogy 2009. november 1-jétől a testületnek csak 15 "szavazati jogú" tagja legyen - ezek személye szintén egyenlő rotáció alapján rendszeresen változik -, miközben egy-egy "nem szavazó taggal" a többi tagállam is folyamatosan képviseltetheti magát a testület munkájában.
Eldőlt az is, hogy a döntéshozásban a minősített többségű szavazást tekintik fő szabálynak, amelytől csak kivételes esetben - mint a kül- és biztonságpolitika, az adózás, vagy a költségvetési befizetések meghatározása - lehet eltérni. Arra is mód lesz, hogy ahol az Európai Tanács ezt egyhangú szavazással jóváhagyja, ott szintén minősített többségű szavazást alkalmazzanak.
Az eddigi szövegtervezetet Giscard d'Estaing, a konvent elnöke pénteken mutatja majd be az állam- és kormányfők szaloniki találkozóján. A még hiányzó - a fentieket konkrét EU-politikákra értelmező - részt július 9-11-én tárgyalják majd a konvent utolsó ténykedéseként. (FGy)
