Dunaharasztit kedvelik a multik

>> Bár a főváros közelsége és a könnyű megközelíthetőség önmagában is nagy vonzerő, mégis mit tesz a város, hogy a beruházókat ide csalogassa?

- Adópolitikánkat úgy alakítottuk ki, hogy az vonzó legyen a befektetők számára. Valamennyi adó mértéke kedvezőbb, mint a fővárosban. Az iparűzési Dunaharasztin csupán 1,7 százalék, a telekadó 50 forint négyzetméterenként, a nem lakás céljára szolgáló építmények után pedig 300 forintot kell fizetni négyzetméterenként. Ezenkívül a törvényben meghatározott határnapig teljes adómentességet élveznek azok a cégek, melyek legalább egymilliárd forintos beruházást hajtanak végre és minimum 50 főt foglalkoztatnak. Továbbá teljes infra-

struktúrát és szakképzett munkaerőt kínálunk a befektetőknek.

>> Mekkora összeg folyik be a helyi adókból évente?

- A város helyi adókból befolyó bevétele évi 800-900 millió forint. Ebből 630 milliót tesz ki az iparűzési adó.

>> Dunaharasztin az elmúlt néhány évben számos multinacionális vállalat telepedett le. Ez minek köszönhető?

- A kedvező adottságoknak és városunk vállalkozóbarát politikájának. A település valóban keresett mind a belföldi, mind a külföldi befektetők körében. Büszkeségünk a környezetbarát, összesen 180 hektáros iparterület, ahol az elmúlt tíz évben több mint 40 gazdasági társaság, köztük több multinacionális vállalat telepedett le. Több mint 200 főt foglalkoztat a teherautó-felépítmények gyártásával foglalkozó Schwarzmüller Kft., mely elsőként érkezett az iparterületre, ezt követte a Coca-Cola, majd sorra jöttek a nagy befektetők, mint a Man Kamion és Busz Kereskedelmi Kft., a Linde, valamint a Wincanton Trans European Hungary Kft. és a logisztikával foglalkozó Hungaroweiss Kft. S a sor még folytatható. Ezek együtt több milliárd forintos fejlesztéseket hajtottak végre a városban.

>> Van-e még gazdára váró ingatlan az iparterületen, s egyáltalán, mennyibe kerül a telek négyzetméterenként?

- Még mintegy 100 hektár várja a befektetőket. Az önkormányzatnak már nincs több területe, az utolsó, egyhektáros telkünket márciusban adtuk el. A fennmaradó üres terület magántulajdonban van. Ám folyamatos és nagy az érdeklődés elsősorban a logisztikai cégek részéről, ami az M0-s körgyűrű megépülésének köszönhető. Ami az árakat illeti, fekvéstől és a közművesítettség fokától függően általában 3-7 ezer forintot kérnek az ipari területért négyzetméterenként, ám ennél drágább telekre is van példa.

>> Előnyben részesítenek-e egyes ágazatokat?

- Nem, bármely befektetőt szívesen látunk. A lényeg az, hogy környezetkímélő technológiával működjön és minél több munkahelyet teremtsen.

>> Milyen a város infrastruktúrája?

- A térségi átlagnál jóval magasabb Dunaharaszti infrastruktúrájának kiépítettsége. A villany-, víz-, gáz- és telefonhálózat teljesen kész. A csatornázás kiépítettsége befejeződött. A szilárd utak aránya megközelítőleg 30 százalékos.

>> Mi jellemzi a város munkaerőpiacát?

- Gyakorlatilag Dunaharasztin nincs munkanélküliség, illetve elenyésző. A munkahelyek száma az elmúlt nyolc évben megháromszorozódott. Míg korábban a dolgozók kétharmada ingázni kényszerült, ma már több a dunaharaszi munkahely, mint a helybéli munkavállaló.

>> Pályáznak-e EU-s forrásokra, ha igen, milyen beruházásokkal?

- A Csepel-szigeti Önkormányzati Szövetség keretében pályázunk uniós támogatásra, karöltve a többi önkormányzattal mint kistérség. Az egyik nagy "csokor", melyre pályázunk, az idegenforgalmi beruházások, a másik pedig a település infrastruktúrájának fejlesztése. A tervek már készülnek, és várhatóan még az idén benyújtjuk a tendert.

>> Mi a város fejlődési iránya, mi a legsürgetőbb feladat?

- Célunk, hogy Dunaharasztit nyugat-európai kisvárosokhoz hasonló színvonalú és komfortú várossá fejlesszük. Ehhez elengedhetetlen az intézményhálózat, valamint az idegenforgalom, ezen belül a szálláshelyek fejlesztése, hiszen a városnak olyan természeti adottságai vannak, mint például a Kis-Duna közelsége, amit feltétlenül ki kell használni. Fontos a lakókörnyezet szebbé tétele, valamint az úthálózat fejlesztése, ami az egyik legsürgetőbb feladat. Továbbá uszodát, sportcsarnokot, illetve kulturális centrumot szeretnénk létesíteni. Még az idén egy új óvodát építünk és pályázunk "a XXI. század iskolája" címre. Ennek keretében az egyik általános iskolában egy tornacsarnokot szeretnénk felépíteni, s másik két iskolát pedig felújítani. A beruházás mintegy 300-350 millió forintba kerül.