Egyensúlyromlás

Az elmúlt hónapban az egyensúlyi folyamatok romlása hívta fel magára leginkább a figyelmet. Az államháztartás 118,2 milliárd forintos hiánnyal zárta áprilisi gazdálkodását, így a deficitmutató a negyedik hónap végére az éves előirányzat 48,1 százalékáig kúszott. A Pénzügyminisztérium mégis bizakodó. Állításuk szerint az április végi helyzet megfelel annak a pályának, amelynek eredményeként év végére teljesülhet a terveikben szereplő 832,2 milliárd forintos deficit. Ugyanakkor az utóbbi napokban már óvatos jelzéseket foghattunk, melyek szerint a hiány esetleg kissé mégis meghaladhatja a tervezett, a GDP 4,5 százalékát kitevő szintet.

Ennek ellenére némileg váratlanul újult ki a vita a kormány és a Magyar Nemzeti Bank között, miután Járai Zsigmond jegybankelnök bírálta az idei költségvetési folyamatok alakulását, illetve hangot adott azon véleményének, hogy a fiskális deficit lefaragására irányuló kormányzati szándék nem elégséges az euró korai bevezetéséhez. A kritika élét ugyanakkor tompítja, hogy a jegybank inflációs jelentésében jelentősen módosította prognózisait, és a reálfelértékelődésre alapozó stratégia kiteljesedéseként értékelte az első negyedév várakozásokat felülmúló inflációcsökkenését.

A jegybank óvatos optimizmusát erősíthette az áprilisi inflációs adat is, amely a várakozások ellenére a pszichológiai 4 százalékos határ alá csökkent. A meglepetést az idényáras élelmiszerek jelentős áresése okozta, és jól mutatja az erős szezonális ingadozású termékek hatását az inflációcsökkenésben az is, hogy az "alapdrágulást" mérni hivatott maginflációs mutató alig esett. Elemzői számítások szerint a dezinflációs folyamat májusban éri el mélypontját, majd júliusig fokozatosan 4,5 százalék fölé emelkedik.

Ellensúlyozandó a kedvező inflációs adatokat, márciusban 379 millió eurós hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg, ami több mint 200 millióval haladja meg a tavalyi azonos időszaki eredményt. Az év eleje óta felhalmozódott hiány is jelentős (987 millió euró), több mint kétszerese a tavalyi megfelelő értéknek. Ez az egyensúlyromlás már 2002 júniusa óta tart, amikortól a 12 havi egyenleg az 1,48 milliárd eurós hiányról 3,27 milliárdosra emelkedett. A jelentős negatív egyenleg hátterében elsősorban az áruexport visszaesése és a szolgáltatásimport növekedése áll, ami a nyugat-európai dekonjunktúra és a hazai fogyasztás bővülésének következménye. Az egyensúlyromlást az ország nettó külföldi adósságállományának növekedése kíséri, ami az MNB számításai szerint több mint egymilliárd eurós adósságemelkedést jelent az első negyedévben.

Márciusban mérséklődött, de még mindig magas a bérdinamika a magyar gazdaságban. A gazdaság teljesítőképességéhez igazodó bérpolitikához való visszatérés jelei inkább a versenyszektorban látszanak, a költségvetési szférában - főleg az áthúzódó hatások miatt - egyelőre nincs jele a korrekciónak. Itt átlagosan 10 ezer forinttal magasabbak a nettó bérek, mint a versenyszférában, ráadásul a növekedési ütemek között is majdnem 10 százalékpontos a különbség. (MI)