Elmulasztott üzletrész-határidők
Továbbra is tisztázatlanok az államosított mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészek értékesítési feltételei, mivel a mai napig nem látott napvilágot közlemény az eladások részletes szabályozásáról.
A kormány eredetileg a közlemény megjelentetésének határidejét 2002. december 31-ben állapította meg, ennek betartására azonban az állami felvásárlást végző két cég átadás-átvétele miatt semmi esély sem volt. A társaságokat egy kormánydöntés nyomán az ÁPV-nek át kellett vennie a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB), de a procedúra - amely még az elmúlt év végén indult - csak az év elején fejeződött be.
Szocialista politikusok az értékesítés kezdési időpontjaként korábban 2003 januárját jelölték meg, Németh Imre agrárminiszter pedig február végi, március eleji időpontot ígért. A két céget átvevő ÁPV viszont időközben elrendelte a társaságok átvilágítását, majd külső szakértőket is megbízott az eladási feltételek kidolgozásával. A kormány így ez év tavaszán május 31-re módosította a közlemény kiadási határidejét, de szombaton ez a terminus is lejárt.
Az ÁPV előterjesztés-tervezetet készít a mezőgazdasági üzletrész-kifizetések helyzetéről, illetve az állami felvásárlással megbízott két cég további működési feltételeiről - reagált lapunknak az ÁPV kommunikációs igazgatósága. Az ügy júniusban kerülhet a kabinet elé, és az ÁPV - információink szerint megyénként egy-két szövetkezetnél - még e hónapban meg akarja kezdeni az első eladásokat is. Mint ismert, az Üzletrészhasznosító Kft. a működő szövetkezetekben vásárol kívülálló és nyugdíjasüzletrészeket, a Casa pedig a csőd, felszámolás és végelszámolás alatt lévő gazdaságok nyugdíjas- és kívülálló "papírjait" veszi meg az 1992-es vagyonnevesítéskor meghatározott névérték száz százalékán.
A vagyonkezelő szerint az Üzletrészhasznosító eddig 41 milliárd, a Casa 21,5 milliárd forint névértékű üzletrészt vásárolt meg. A kifizetések azonban csak az előbbinél folyamatosak, mivel a Casánál a vétel - korábbi értesüléseink szerint - január óta áll forráshiány miatt. A kormány ugyan a vásárlás folytatásához még tavaly 9 milliárd forintos MFB-hitel felvételét engedélyezte állami garancia mellett, de a cég a kölcsönt a mai napig nem kapta meg. Ennek oka az ÁPV indoklása szerint az, hogy ez év januárjától szigorodtak az államháztartási törvény előírásai. A kabinet így nem vállalhat kezességet, ha már a hitelkihelyezés pillanatában valószínűsíthető, hogy a felvevő - vagyis ez esetben a Casa - a tartozásokat csak az állami garancia beváltása árán tudná törleszteni.
Márpedig az ÁPV tételes felmérése "óriási mértékű" értékvesztést mutatott ki a Casa által megvett üzletrészeknél. A kommunikációs igazgatóság lapunknak adott tájékoztatójából kiderül: bármiféle megtérülés legfeljebb a végelszámolással érintett üzletrészeknél várható, és ez is mindössze 6,9 százalékos lehet. Így a teljes portfólió piaci értéke alig haladja meg a 250 millió forintot, vagyis a 21,5 milliárdos névérték 1 százalékát. A bevételből ráadásul MFB-s hiteleket is törleszteni kellene, mivel korábbi információink szerint a Casa már az eddigi vásárlások egy részét is kölcsönből végezte. (Az MFB azzal számolt, hogy üzletrészeik 30 százalékot érhetnek.)
További dilemma, hogy a meglévő, összesen 63 milliárdnyi állami üzletrészen egységes elvek szerint vagy a szövetkezetek egyedi értékelésével adjon túl az ÁPV. Az eladási feltételek kidolgozásával megbízott cégek az utóbbi megoldást javasolják, ami viszont nyilvánvalóan költségesebb és hosszadalmasabb eladást tenne csak lehetővé.
