Fellendülést várnak Várpalotán

>> Várpalota azon városaink közé tartozik, ahol a rendszerváltás előtt a térség bányászatára épülve jelentős nehézipar alakult ki. Aztán ahogyan sok más hasonló adottságú településen, itt is végbement az iparág leépülése. Hogyan lábalt ki, egyáltalán kilábalt-e ebből a helyzetből a város?

- Várpalotának az elmúlt 13 évben soha nem volt anyagi lehetősége arra, hogy önállóan munkahelyeket teremtsen. Mindöszsze a kilencvenes évek elején tudta megtenni néhány alkalommal azt az önkormányzat, hogy egyéni vállalkozásoknak a tevékenységük elindításához, megerősödéséhez 200-300 ezer forint vissza nem térítendő támogatást nyújtson. Az évtized vége felé dolgoztattunk ki egy olyan gazdasági programot, amelynek eredményeként létrejött a város két ipari parkja. Az egyik a 86 hektáros Várpalotai Ipari Park a kohóval, amelyet jelenleg 76 százalékban birtokol a Mal Rt., míg a többi tulajdonrész az önkormányzaté. Korábban Csór önkormányzatának is volt egy kisebb tulajdonhányada a parkban, ez a település azonban később kilépett a vállalkozásból. Az ipari park teljes infrastruktúráját - pályázati pénzek felhasználásával - kiépítette az üzemeltető, 22 hektáron. A másik a Palota Ipari Park, amely 17 hektáron helyezkedik el, s amelyben a bányahasznosító társasággal van közös tulajdona az önkormányzatnak.

>> Mennyire sikerült más iparágak letelepítésével kiváltani - elsősorban az ipari parkokban - az egykori iparstruktúrát? Hoztak-e új cégek, akár külföldiek is termelőtevékenységet a városba?

- Három betelepülő van jelenleg a nagyobbik ipari parkban, amely 2001 végétől fogadóképes. Ezen befektetők között van a kovácsolási technológiával alumínium alkatrészeket gyártó MFT Hungária Kft. Tevékenysége jól illeszkedik a kohóéhoz. Ezenkívül a MABA Hungária Kft. vásárolt tavaly területet, és most kezdi majd meg tevékenységét: vasútépítéshez betonaljakat gyártanak. Az LWT Építőipari Kereskedelmi Szolgáltató Kft. pedig nemrégiben vett területet, de még nem kezdte meg beruházását. A Palota Ipari Parkban jelenleg a Suzuki Autószerviz építi telepét. Elmondható, hogy jelentős japán céggel folytatunk tárgyalásokat itteni letelepedésükről, s több más kisebb vállalkozás is érdeklődik várpalotai beruházás iránt. Az ipartelepítésnél annyi megkötést fogalmazott meg az önkormányzat, hogy a befektetőnek környezetbarát tevékenységet kell hoznia.

>> Milyen módon igyekszik ösztönözni a befektetőket a város?

- A létesülő munkahelyek számának függvényében biztosítunk kedvezményeket. Erre 2007-ig van meg a lehetőség. A legalább 100 munkavállalót foglalkoztató vállalkozás öt évre szóló helyiadó-kedvezményt kaphat.

>> Kedvezőnek mondható Várpalota fekvése. A nyolcas út átszeli, s meglehetősen közel van a térség két nagyobb városa, Székesfehérvár és Veszprém, valamint a Balaton is. Jelent-e előnyöket mindez a település számára?

- A legfontosabb a város megközelíthetősége szempontjából, hogy a Várpalota-Székesfehérvár közötti négysávos út, a 8-as fejlesztése elkészüljön. A munka jól halad. Ennek egy szakaszát a csóri elkerülő úttal együtt az ipari parkig 2004-re jelenlegi információink szerint garantáltan átadják. Ezzel együtt elkészül a székesfehérvári nyugati elkerülő út is, ami azt jelenti, hogy az itteni ipari parktól lakóterület érintése nélkül lehet majd eljutni Budapestig. Ugyanakkor mindössze mintegy 15 kilométerre van városunktól a szentkirályszabadjai repülőtér, amely létesítmény vegyes használatát először most nyárra engedélyezik. A hosszabb távú tervekben a reptér kimondottan polgári célú hasznosítása szerepel. Ennek megvalósulása ugyancsak kedvezően befolyásolhatja Várpalota megközelíthetőségét. A települést átszelő vasútvonal villamosított, és várható, hogy 2010-ig megépül a második vágány is, s pályakorrekcióval 120-140 kilométeres óránkénti sebességű vontatásra is alkalmassá teszik.

>> Mindezek után milyennek mondható a város infrastruktúrája?

- 1995 és 1998 között zajlott a Várpalota és térsége környezetvédelmi rehabilitációs program. Ennek eredménye, hogy jelenleg 100 százalékos a vízellátottság, teljesen kiépült a csatorna-, de ugyanígy a gázhálózat is. A városi vízhálózat jelentős rekonstrukciója megvalósult, új víztározók és primer vezetékek épültek, valamint teljesen új technológiával láttuk el a vízkutakat. Megépült egy szennyvíztisztító, mégpedig komposztálóval együtt, valamint a kapcsolt villamosenergia-ellátást is biztosítani tudó városi fűtőmű. Megítélésem szerint jelenleg alig van település Magyarországon, amely ugyanilyen színvonalú infrastrukturális kiépítettséget mondhatna magáénak. A környező települések ugyanilyen ellátottsággal bírnak. Mindezen fejlesztések az úgynevezett japán program részeként valósultak meg, amelyet a magyar kormány és a Japán Császárság közötti hitelegyezmény tett lehetővé. A hitel 68 százalékos volt, a fennmaradó hányadnak kellett saját résznek lennie. Az összesen hat települést érintő teljes beruházás 9,6 milliárd forintba került. 2001-től tizennyolc éven keresztül fizetjük a hitel törlesztőrészleteit.

>> Ugyanilyen jól kiépített Várpalotán a közúti infrastruktúra is?

- Ez a gondjaink közé tartozik. Az utakat sávosan helyreállítottuk, 36 kilométer teljes útfelújítás is történt, de az elkövetkezendő évek legnagyobb feladata a további korszerűsítés.

>> Milyen forrásai vannak mindezen beruházásokhoz a városnak, egyáltalán mennyi költségvetéssel gazdálkodnak?

- Az idei költségvetésünk mintegy 3,7 milliárd forint. Évek óta gondot okoz, hogy amennyi bevétele az önkormányzatnak van, abból mindössze az üzemeltetést tudja megoldani. A kórház finanszírozása 710 millióba kerül. 1991-ben avattuk, teljesen önkormányzati intézmény. Jelentős fejlesztésekre már nem telik. Az említett útkorszerűsítést hitelből szándékozunk finanszírozni. Ez a munka elengedhetetlen, s terveink szerint a mostani önkormányzati ciklus végére megvalósul.

>> Polgármesterként mit tart a legfontosabb teendőjének ebben az önkormányzati ciklusban?

- Túlélni a négy évet. Olyan pénzügyi helyzetben van az önkormányzat, hogy az idén április 28-tól az én aláírásom nélkül egyetlen fillér sem fizethető ki. Az intézmények működtetésére elegendő a bevételünk, a szinten tartás már kérdéses, a fejlesztések pedig teljesen bizonytalanok. Az elmúlt 5-6 évben folyamatosan küszködünk ilyen gondokkal.