Kilenc pályázaton indult a KTI

A tisztán vállalkozásban végzett közlekedési kutatás nem divat az Európai Unióban - mondta Ruppert László, a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) Rt. vezérigazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján. A társaság hét európai közlekedési kutatóintézetre kiterjedő vizsgálata szerint minimum 20, de több országban 100 százalékkal támogatják a nemzeti kutatóintézetet. Ezzel szemben a KTI semmiféle állami dotációt nem kap, a 135 fős intézet bevételei megrendelésekből és pályázatokból származnak.

Tavalyi egymilliárd forintot meghaladó nettó megrendelésének 25 százalékát a tulajdonos Gazdasági és Közlekedési Minisztérium adta, 20-22 százalékát útügyi szervezetektől - egyebek között a Nemzeti Autópálya Rt.-től, az Állami Autópálya-kezelő Rt.-től -, a többit pedig önkormányzatoktól, vállalatoktól, illetve nemzetközi programoktól kapták. Ruppert László elmondta, hogy a szaktárca vizsgálja az EU-val konform finanszírozás lehetőségét. Sokat várnak az innovációs törvény - a tervek szerint - jövő januári hatálybalépésétől is.

A vizsgálatból az is kiderül, hogy az európai intézetek nem tartják célravezetőnek a privatizációt, még gondolatkísérletként sem szerepel napirenden. Legfőbb érvük, hogy a magánszférába kerülő intézet elsősorban a közvetlen piaci érdekeket elégítené ki, s nem a közösségieket.

A vezérigazgató meglepőnek nevezte, hogy az intézetek EU-s k+f programjaiból származó bevételei általában alig haladják meg a három százalékot. Ezt az arányt a KTI már 2002-ben elérte. Elmondta, hogy az intézeti vezetők az uniós programokban való részvételt általában nehézkesnek, költségesnek tartják, a hazai társfinanszírozás biztosítása hétből három intézetnek komoly gondot jelent. Sok esetben pénzügyi áldozatok árán is, pusztán csak kapcsolattartási és presztízsokok miatt vesznek részt az EU-programokban. A lengyel kutatóintézetnél viszont erőteljes állami háttértámogatás ösztönzi az unióban végzett tevékenységeket.

A KTI esetében hagyományai vannak az EU-s kapcsolatoknak. A keretprogramokból származó bevételének aránya némelyik évben meghaladta több uniós ország kutatóintézetének részesedését. Ruppert László szerint sikeresnek ígérkezik az idén a 6. kutatás-fejlesztési keretprogramban való részvétel is: az intézet eddig kilenc pályázó kutatási konzorciumba társult be, s a brüsszeli eredményhirdetés a második fél évben várható. (MK)