Lengyel kamatvágás és szigor

A kiadások lefaragásánál az új lengyel pénzügyminiszter szinte "vakon nyúl" a szociális juttatásokhoz. Andrzej Raczko megerősítette, hogy a "gyenge hatékonyságú" ellátási csatornákat fogják elsőként szűkíteni. A politikus konkrétan említette az erősen támogatott mezőgazdasági nyugdíjak és a hátrányos helyzetűek ellátására fordított juttatások lefaragását. Egyúttal pedig bevételnövelő intézkedést is bejelentett: a következő pénzügyi évben megszűnnek az eddig alkalmazott népszerű adókedvezmények. Ez utóbbi lépés hatását valamelyest ellensúlyozza, hogy megemelik az adómentes sáv felső határát, megtartva a 19-30-40 százalékos adókulcsokat. Racz-ko a terv előnyének mondta, hogy az adómentes sáv megemelése nyomán 1,5 milliárd zloty marad a lakosságnál. Az eddig bejelentett intézkedésekről lesújtó véleményt mondott a legnagyobb lengyel napilap, a Gazeta Wyborcza, amely a címoldalon jelentette ki, hogy a terv inkább emlékeztet toldozásra vagy fércműre, semmint a növekedés újraindításához szükséges mélyreható reformra.

A bizonytalan gazdasági kilátásokra válaszolva a jegybank tegnap - negyed ponttal - 5,25 százalékra csökkentette az irányadó kamatát. A Lengyelországban immár csak 0,4 százalékos éves infláció alapján azonban az új kamatszint még mindig nagyfokú pénzpolitikai szigorra utal, amit a monetáris tanács részint a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos bizonytalanságokkal indokolt. A jegybankot emellett óvatosságra inti a valuta gyengélkedése: a zloty az év eleje óta 12 százalékot veszített az értékéből az euróval szemben. Az értékvesztés önmagában is árfelhajtó tényező, ezért magában hordozza az infláció felgyorsulásának és a későbbi kamatemelésnek a kockázatát. A lengyel jegybank lépését kommentátorok együtt említik a Csehországban tegnap végrehajtott, azonos mértékű (2,25 százalékra való) kamatcsökkentéssel. A két szomszédos ország politikájában elemzők azonos motívumként vélik felfedezni a monetáris unióhoz való mielőbbi csatlakozás és az euró gyors bevezetésének szándékát.