Listákra szavazhatunk jövőre

Több mint fél évük lesz az érintett apparátusoknak, hogy a vonatkozó jogszabály rendelkezéseinek megfelelően felkészüljenek a 2004 júniusában Magyarországon első ízben megrendezendő európai parlamenti választásokra. A kormány a napokban benyújtotta a parlamenthez az EP tagjainak választásáról és jogállásáról szóló törvénytervezetet, amelyet az ősz elején elfogadhatnak a képviselők. A törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba. A jogszabály ugyan számos kétharmados törvényt is módosít, ám az előzetes egyeztetések alapján arra lehet számítani, hogy a tervezet megkapja az ellenzék támogatását is.

Az előterjesztés szövege nem tartalmaz meglepő elemeket. Már korábban ismeretes volt, hogy a voksolás - mint a tervezetben olvasható - "arányos választási rendszerben, listás szavazással történik". A voksoláson a Magyar Köztársaság területe egy választókerületet alkot. Mindez azt jelenti, hogy a választópolgárok nem képviselőjelöltekre, hanem a pártok listáira adhatják le szavazataikat. Mint köztudott, Magyarország 24 képviselőt delegálhat az EP-be. A tét tehát az, hogy a pártok hány mandátumot tudnak ezek közül megszerezni. Ahhoz, hogy egy politikai erő megméresse magát, legkevesebb 20 ezer ajánlószelvényt kell összegyűjtenie. A mandátumszerzéshez az összes listára leadott összes érvényes szavazat legalább 5 százalékát szükséges megszerezni. A mérték tehát megegyezik a magyar Országgyűlésbe jutáshoz szükséges küszöbbel. Két vagy több párt közös listát is állíthat.

A pártlistákon a jelöltek az eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz, ám ez módosulhat, ha valaki nem kívánja elfoglalni helyét, vagy megszűnik megbízatása. Ebben az esetben nem feltétlenül a kimaradtak közül első helyen álló jelölt kerül a helyére, hanem az, akit pártja megnevez. Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozás 20 kategóriát sorol fel. Nem lehet az EP tagja többek között kormánytag, ombudsman, bíró vagy ügyész, és országgyűlési képviselő sem. Ha tehát egy képviselő pártja listájának befutó helyén szerepel, választania kell a két parlament közül.

Az európai parlamenti választásokon egyébként nemcsak a magyar választópolgárok élhetnek szavazati jogukkal, hanem az Európai Unió tagállamainak magyarországi lakóhellyel bíró polgárai is. Ennek feltételeként nyilatkozatot kell tenniük arról, hogy választójogukat Magyarországon kívánják gyakorolni. (GA-TE)