Mélyponton a GDP-növekedés

Jelentősen a piaci várakozások alatti ütemben, mindössze 2,7 százalékkal bővült a GDP az első negyedévben Magyarországon. Az ipar hozzáadott érték alapon alig változott, a mezőgazdaság és az építőipar visszaesést mutatott, kizárólag a szolgáltatási szektor teljesítménye javult. Jól jelzi a gazdaság lassulását, hogy a legfrissebb növekedési adat nem csupán az elmúlt negyedévi 3,7 százaléktól marad el, hanem egyben az elmúlt hat esztendő leggyengébb teljesítménye is.

A látványos lendületvesztés oka, hogy a legfőbb külkereskedelmi partnerek gyenge importkereslete mellett leállt a belső motorok egy része is.

Az állami beruházások választások utáni visszaesése törvényszerű volt, az építőipar katasztrofális negyedéves teljesítménye részben a kedvezőtlen időjárási viszonyoknak is a következménye.

A lassulás dacára feltehetően a növekedés belső szerkezete sem javult. (Erről részletes adatok június elején állnak rendelkezésre.) A külkereskedelmi statisztikából sejteni lehet, hogy az exportdinamika hozzáadott érték alapon jóval alulmúlja az importét, amiből egyenesen következik, hogy a belső felhasználás gyorsabban növekszik, mint a GDP. Még nagyobb probléma, hogy a belső felhasználás elemei közül a fogyasztás dinamikusan növekszik, miközben a beruházások a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint visszaestek. Utóbbira több éve nem volt példa, és ez jelentősen rontja a növekedési kilátásokat is.

Biztató, hogy a zsugorodást az állami felhalmozási tevékenység mélyrepülése okozta, ami a választási ciklus logikájának megfelelő korrekciónak is felfogható. A magánszektor beruházási aktivitása emelkedett 2002 elejéhez képest: különösen a feldolgozóipar 4,4 százalékos bővülése nevezhető kedvező változásnak. A lakossági fogyasztás húzóerejére jellemző, hogy amennyiben a 8 százalék körüli ütem helyett a korábbi évek 4,5 százalékos dinamikája érvényesülne, a GDP-növekedés nagyjából 1 százalékos lenne - mondja Vojnits Tamás, az OTP Bank vezető elemzője.

Ezzel együtt: a magyar gazdaságról kialakult kép kifejezetten romlott. Az eddigi egészségtelen, hosszabb távon fenntarthatatlan szerkezetű növekedés legalább nemzetközi összehasonlításban magasnak volt mondható. Most a hasonlóan kedvezőtlen struktúra sem segít, hogy a világgazdasági dekonjunktúra ne okozzon jelentős lendületvesztést.

A friss adatok figyelembevétele mellett már csak 2,8 százalékos éves átlagos növekedésre számít Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője, aki korábban még 3,3 százalékra tette az idei GDP-bővülés várható ütemét. 3 százalék alatt utoljára 1996-ban növekedett a magyar gazdaság.

Az első negyedéves GDP-adat lényegesen magasabb, mint a nyugat európai országoké, de a magyar gazdaságra is hatottak az elmúlt hónapok nemzetközi folyamatai, valamint az iraki háború - értelmezett László Csaba pénzügyminiszter. Szerinte az adatok ellenére sincs szükség pótköltségvetésre. A beruházási adatok a GDP szerkezetének átalakulásáról árulkodnak, és ez az, amit a kormány gazdaságpolitikája megcélzott - tette hozzá László.

A kormány a külföldi kereslet csökkenését nem a belső kereslet élénkítésével próbálja kompenzálni, hanem a rendelkezésre álló erőforrások révén a versenyképesség javítását célzó gazdaságpolitikát folytat, így például infrastrukturális fejlesztéseket hajt végre - nyilatkozta Csillag István gazdasági miniszter, aki a külső környezetet tekintve szintén természetesnek tartja a lassulást.