Százötmilliárd lett a hiány

Akár a kiadásokat, akár a bevételeket nézzük, a korábbiaknál jóval nagyobb eltérések vannak a 2002. évi önkormányzati zárszámadásban az eredeti terv és a teljesítés között. Ennek alapvető oka a kétéves költségvetés, tehát az, hogy a tavalyi évet a három esztendővel korábbi adatok alapján tervezték - mondta a Világgazdaságnak Várfalvi István, a Pénzügyminisztérium (PM) helyettes államtitkára. Közben azonban az infláció a vártnál magasabb lett, a GDP növekedésének üteme lelassult, jelentősen emelkedtek a köztisztviselői és a közalkalmazotti bérek, s - mint minden választási évben - a helyhatóságok a szokásosnál jóval többet költöttek beruházásokra is.

Az önkormányzati szféra öszszességében mintegy 2500 milliárd forinttal gazdálkodott. A saját bevételeknél az egyik legnagyobb tételt a helyi adók jelentik. Ezekből a tervezettnél 50 milliárddal több, csaknem 297 milliárd folyt be. A legnagyobb összeget minden évben az iparűzési adó hozza, amelyet tavaly újabb 72 település vezetett be, így több mint 2400 helyen szedik. A PM összesítése szerint az országban már csak 105 olyan önkormányzat van, ahol egyáltalán nem vetettek ki ilyen adót.

A felhalmozási és tőke jellegű bevételek a tervezett 90 milliárd helyett meghaladták a 208 milliárd forintot. A részletes adatok alapján kiderül, hogy a pénz csaknem fele ingatlanok, részvények, vállalatok értékesítéséből folyt be, s ez a várt összegnek legalább kétszerese. A minisztériumok által kiírt pályázatokon a tervezett támogatás háromszorosához jutottak hozzá a települések.

Az állami támogatások több mint 80 milliárd forintos növekedésének elsősorban az az oka, hogy a tavaly szeptembertől életbe lépett közalkalmazotti béremeléshez pénzt kaptak az önkormányzatok. Ez a kiadási oldalon szerepel a személyi juttatások között, így a zárszámadásban ez a tétel is jelentősen módosult. A tervezett 11 milliárd helyett csaknem 80 milliárd forint hitelt vettek fel a helyhatóságok. A kiadási tételek között azonban látszik, hogy fejlesztésekre is jóval többet költöttek tavaly.

A hosszú távú működési hitel nagyon ritka - fejtette ki Várfalvi. A felvett kölcsönöket döntően beruházásokra fordítják a települések. A korábbi adatok is azt mutatják, a választási években mindig jóval többet költenek. Az elmúlt évek zárszámadásainak GSF rendszerű egyenlegét végignézve kiderül, hogy csak a választási éveket zárta hiánnyal az önkormányzati szféra. A különbségek azonban igen jelentősek: tavaly már mintegy 1300 önkormányzatnak volt szüksége csaknem 20 milliárd forint állami támogatásra, hogy működőképességét fenntarthassa.