Először készült teljes körű, az uniós elvárásoknak megfelelő országos összesítés az önkormányzatok ingatlanvagyonáról - hangsúlyozta a Világgazdaságnak nyilatkozva Lamperth Mónika belügyminiszter. Az ingatlanok száma eléri a 900 ezret, értéke meghaladja a 12 ezer milliárd forintot. Igaz, a 2001. évi mérlegbeszámolók alapján az önkormányzatok ingatlanvagyona csak 1,5 ezer milliárdnyit ért.
A jelentős különbség oka, hogy a számviteli nyilvántartásban szereplő adatokkal szemben most a jelenlegi értéken mérték fel tulajdonukat a helyhatóságok - magyarázta a különbséget a belügyminiszter. A korábbi nyilvántartások meglehetősen hiányosak voltak: az ingatlanok 70 százaléka nem, vagy a valósnál lényegesen alacsonyabb értéken szerepelt, illetve leírták nullára. Jellemzően az utak és a zöldterületek mostanáig egyáltalán nem kerültek be a vagyonmérlegbe. Az értékes vagyon ellenére a helyhatóságok nem feltétlenül mondhatók egyúttal gazdagnak is. Az ingatlanok több mint fele ugyanis forgalomképtelen. Az utakat vagy a hidakat például egyáltalán nem lehet értékesíteni, míg karbantartásuk, felújításuk jelentős pénzt visz el. Ugyancsak számottevő értéket képviselnek a korlátozottan forgalomképes ingatlanok. Idetartoznak az önkormányzati feladatok ellátásához szükséges épületek, többek között az iskolák, polgármesteri hivatalok, egészségügyi és szociális intézmények.
Ezen ingatlanokat akkor lehet eladni, ha az intézményt megszüntetik, vagy más helyet biztosít a település, s fenntartásuk szintén jelentős összegbe kerül. A forgalomképes vagyon mintegy kétezer milliárd forint. Meglepő adat, hogy akadnak olyan önkormányzatok, amelyek külföldi tulajdonnal rendelkeznek: összesen 243 ingatlanról van szó.
Ami az ingatlanok értékét illeti, bejött a papírforma: Budapest főváros önkormányzata áll az élen, 1,66 ezer milliárd forintos vagyonával. A beküldött adatok ellenőrzése még nem fejeződött be, a jelenlegi összesítés szerint a második a főváros XIII. kerülete, 341 milliárd forinttal. A bronzérem - 311 milliárddal - Debrecené. Ezután következik a IX. kerület, Kecskemét és Pécs. Meglepően hátul, a 200. hely körül végzett Győr, bár az ingatlanok számát tekintve az ötödik helyen áll az országban. Egyelőre nincs adat Szegedről, mert néhány kicsi falu mellett a csongrádi megyeszékhely az, ahol nem tudták határidőre befejezni a munkát. Darabszámra a legtöbb ingatlan Miskolcé, amelyet Pécs, Debrecen és a XIII. kerület követ. Budapest ezen a listán csak a huszadik.
Mintegy 20 településen még nincs meg a teljes körű összegzés, így azt még nem tudni, melyik a legszegényebb falu. Annyi biztos, nincs olyan település, amely egyáltalán semmilyen vagyonnal nem rendelkezik. Az országban a legkevesebb, összesen nyolc darab ingatlanról a Veszprém megyei Bakonyszűcs adott számot, s kilenc-kilenc ingatlan szerepel Bakonykoppány és Tornakápolna nyilvántartásában.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.